Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke:
1983 Döntés bizottsági önálló indítvány s ürgős tárgyalásáról ELNÖK (Szabad György) : A gazdasági bizottság, sürgős tárgyalást kérve, önálló indítványt nyújtott be a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény módosítására a 10 163as számon. Az előterjesztést kézhez kapták képviselőtársaim. Megkérdezem Takácsy Gyulát, a gazdasági bizottság elnökét, kívánjae a sürgősséget röviden indokolni. (Igen.) Elnök urat illeti a szó. Felszólaló: Takácsy Gyula, a gazdasági bizottság elnöke TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság el nöke: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A sürgősséget röviden indokolnám. A gazdasági bizottság most előterjesztett törvényjavaslata - amely az 1993. évi költségvetési törvényt kívánja módosítani - Gaál Gyula és Soós Károly Attila képviselő társunk 9490es számú, múlt héten az Országgyűlés által el nem fogadott törvényjavaslatának módosított változata. Az el nem fogadott törvényjavaslatban képviselőtársaink az 1993. évi költségvetési törvény 32. §ának (1) bekezdésével kapcsolatban olyan módo sító javaslatot nyújtottak be az Országgyűléshez, melynek értelmében vissza kellett volna állítani az oktatásinevelési feladatokat főtevékenységként végző gazdálkodószervek normatív állami támogatását. Ezt az 1993. évi költségvetési törvény változtatta me g olyan meggondolás alapján, hogy a szakmunkástanulók gyakorlati oktatását fő tevékenységként végző gazdasági társaságok részére az alapképzés költségeihez adható hozzájárulást a szakképzési alap terhére kell folyósítani, a gazdasági társaságok pedig, ha ó vodai nevelést vagy gimnáziumi oktatást végeznek, átalakulhatnak olyan szervezetté - társadalmi szerv, alapítvány , amely nem állami nevelésioktatási intézményként normatív állami hozzájárulás igénybevételére jogosult. A szakmunkástanulók gyakorlati okta tását nem főtevékenységként végző gazdálkodó szervezetek támogatása a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény szerint megoldott. A vállalatok költségeiket az alapból levonhatják, illetve visszaigényelhetik. A gazdasági bizottság ülésén azonban m egállapításra került - éppen a benyújtott törvénymódosítás alapján , hogy a főtevékenységként ilyen feladatokat ellátó gazdasági társaságok támogatásáról a hivatkozott törvény nem rendelkezik, illetve az erre vonatkozó törvénymódosítás még késik. Az elmon dottak alapján nem lett volna célszerű, ha az Országgyűlés a gazdasági társaságok oktatási tevékenységének támogatását a humánpolitikai támogatás terhére, a korábbi évek gyakorlata szerint, viszszaállította volna, mert ebben az esetben több tízezer szakmun kástanuló gyakorlati oktatásának pénzügyi fedezetéről is a humánpolitikai támogatásból kellene gondoskodni. Ugyanakkor az ilyen támogatási rendszer a vállalatoktól, a reálszférától való elkülönülésre ösztönözné a szakmunkásképzést. A kialakult rendezetlen helyzetre tekintettel, átmeneti megoldásként javasoljuk olyan módosító javaslat elfogadását, amely az összes oktatásinevelési közfeladatot főtevékenységként végző - tehát nemcsak a szakmunkásképzők - gazdasági társaság számára is l ehetővé tenné az 199293as tanév kezdetétől 1992. december hó végéig folyósított humánpolitikai támogatásnak a jelen tanév végéig való meghosszabbítását. Ezzel az eredeti helyzet az 199293as tanév végéig visszaáll. Az 199394es tanévre viszont, az emlí tett jogszabályi módosítás alapján, a szakmunkásképzésnél a szakképzési alapból történő finanszírozást kell biztosítani. A törvényjavaslatunkban foglalt megoldással - az előzetes egyeztetés alapján - a Pénzügyminisztérium, tehát a Kormány egyetért. A törvé nyjavaslat sürgős tárgyalását pedig a szóban forgó intézmények finanszírozásának azonnali megoldása, illetve ennek törvényi megalapozása indokolja.
