Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - RÓZSA EDIT (SZDSZ)
1925 Azóta a két alapítvány tagjai közösen megállapodtak, hogy kidolgozzák a szállítás optimális feltételeit, együttműködve az OMSZszal és a tervezetet egy hónapon belül benyújtják az egészségpolitikai főosztálynak. Véleményünk szerint a koraszülöttek és a beteg újszülöttek szakszerű szállításának megszervezése, a rendszer létrehozása állami feladat. A működtetés költségeit a társadalombiztosításnak kell fedeznie. A feltételek megterem tésére a tárca is megteszi, amit tehet. Végezetül az utolsó, negyedik kérdés, hogyha igen, akkor mikor. Ez nyilván a szükséges szervezési munkák leírásától, illetve a remélhetőleg május 21én létrejövő önkormányzat döntésétől fog függeni. Köszönöm a figyel met. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Viszonválaszra átadom a szót Rózsa Edit képviselő aszszonynak. RÓZSA EDIT (SZDSZ) Köszönöm szépen, Miniszter Úr! Tisztelettel megköszönöm a korrekt válaszát, és a konkrét négy kérdé semre adott válaszát különkülön, egyenként elfogadom. Ezért nem tudom elfogadni a válaszát összességében. (Derültség.) Tudniillik, ha egyetértünk, akkor a következőt nem értem, és még mielőtt képviselőtársaim mosolyra derülnének - de ezen már túl vagyunk , szeretnék idézni. "Sajnálatos, hogy éppen egy éve folyik a küzdelem ennek az életmentő szolgálatnak… (Zaj.) … - Tehát még egyszer - …egy éve folyik a küzdelem ennek az életmentő szolgálatnak egyáltalán a létéért. Nem is értem, miért kell ennyi idő ehhez . A Népjóléti Minisztérium évek óta ismeri ezt a problémát, mégis csupán most, az interpelláció beadása óta, tehát április 13. és május 11e között tette meg végre azokat a szükséges lépéseket, amelyek jelen pillanatban biztatónak látszanak." Ez volt minis zter úr válasza tavaly, május 12én, Lotz Károly szabaddemokrata képviselőtársam interpellációjára, aki hasonló ügyben, a budapesti alapítvány ügyében interpellált a tisztelt Háznak. A miniszter úr akkor azt is elmondta, hogy az elhúzódó döntések oka - idé zem : "Kétségtelen tény, hogy a döntések adminisztrálása elhúzódott, ennek egyik döntő oka a fejlesztések elbírálásával és a finanszírozás ügyvitelével foglalkozó apparátus elégtelensége." Úgy tűnik, ez azóta sem változott, kénytelen a miniszter úr ezt a munkát erre az apparátusra hagyni. Most, miután a konkrét szegedi ügyben történt előrelépés, én azt gondolom, hogy talán tovább kell gondolnunk, hiszen valóban a koraszülött, súlyos beteg csecsemők életmentő szállítása ügyében - mint ahogy ön is mondta, és örülök, hogy így mondta, és egyetértünk - állami feladat, tehát társadalombiztosítási finanszírozásra van szükség nemcsak Budapesten és nemcsak Csongrád megyében. Azt gondolom, az egész országban szükség van erre, és a válaszát ezért nem tudom összességéb en elfogadni, mert nem szeretném, hogy hónapról hónapra a különböző megyékből képviselők annak érdekében interpelláljanak, hogy a saját megyéjükben, az adott megyében a koraszülött, súlyos betegen született csecsemők életmentő szállítása megoldódjon. Azért nem fogadom el - még egyszer - az ön korrekt, konkrét kérdésekre adott konkrét válaszát, hogy a szociális, egészségügyi bizottság ezt a kérdéskört végre felülvizsgálja. (16.00) Nem három éve probléma ez: nyolc éve probléma. Éppen ideje, lassan a ciklus vé ge felé, hogyha azon gondolkodunk, hogy a már megszületett, súlyos beteg, koraszülött csecsemők életmentő szállítása megoldódjék, hogy ne halljanak meg a klinikáig, a különböző gyógyintézetekbe vezető úton. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy az interpellác ióra adott választ ne fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) Határozathozatal