Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, a bős-nagymarosi tervvel kapcsolatos vitának a Nemzetközi Bíróság elé terjesztéséről Brüsszelben, 1993. április 7-én aláírt különmegállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javasla... - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1926 ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Rózsa Edit képviselőtársunk nem fogadta el a miniszteri választ. Kérdezem az Országgyűlést: elfogadjae a miniszter úr vá laszát? Kérem, szavazzanak! (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 127 igen szavazattal, 58 ellenében, 21 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Szíves türelmüket kérem: most jegyzői bejelentés következik, utá na pedig egy kérdés rövid megtárgyalására átadom az elnöklést Szabad György elnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Szabad György foglalja el.) A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, a bősnagymarosi tervvel kapcsolatos vitának a Nemzetközi Bíró ság elé terjesztéséről Brüsszelben, 1993. április 7én aláírt különmegállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának újra megnyitása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Még a szünet előtt szeretném rövid idő re igénybe venni türelmüket. Az úgynevezett hágai alávetési nyilatkozat kérdésével kapcsolatban eljárásjogi problémák merültek fel. Módosító javaslatokat benyújtó két képviselőtársunk, Pál László és Fodor András Attila jelezte nekem, hogy ebben a kérdésben nyilatkozatot szeretnének tenni. Pál László képviselőtársamnak adom meg a szót. Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tegnap, az általános vitában elmondottam, hogy a dunai vízlépcső kérdéseivel foglalkozó bizottság ü lésén hozott határozatnak megfelelően, módosító indítványt nyújtottam be két tartalmi és két formai kérdésben a bősi alávetési nyilatkozattal összefüggésben. Tekintettel arra, hogy a dunai vízlépcső kérdéseivel foglalkozó bizottság legközelebbi ülését csak a hét második felében tartja, a bizottságban nem volt mód ennek a megtárgyalására. Az önöknek kiosztott anyagokban olvasható, hogy bizonyos ügyrendi gondok merültek fel a módosító indítványommal kapcsolatban, ezért én úgy vélem, helyes lesz az, hogyha kez deményezni fogom a bizottság felé, hogy bizottsági indítvány formájában terjessze a Parlament elé önálló indítványként azokat a javaslatokat, amelyek a perspektivikus megoldás tárgyalásával függnek össze, illetve a Szigetköz rövid távú sorsának javítására vonatkoznak. Mindkét kérdéskör valahol kapcsolódik az alávetési nyilatkozathoz, de én tudomásul veszem azt a helyzetet, amely az ügyrendi vitában kialakult, és ezért eltekintek attól, hogy önálló módosító indítvány formájában most szavazzunk róla. A másik két módosító indítványom, amely formai kérdéssel foglalkozik, az ügyrendi bizottság véleménye szerint is kapcsolódik az adott kérdéshez, de szükségessé tenne egy további bizottsági eljárást, és szükségessé tenné, hogy a Parlament további részletes vitát fo lytasson a kérdésről. Én ezeket a javaslataimat visszavonom, formainak tekintve, bár a célom az volt a javaslataimmal, hogy rögzítsük az előterjesztésben és a határozatban, hogy a Kormány milyen szerepet játszott az alávetési nyilatkozat kidolgozásában, és milyen szerepe van a további tárgyalások során. Én úgy érzem, hogy ha a Kormány erre nem tart igényt, akkor ettől el lehet tekinteni, tehát ennek a kérdésnek a külön szavazására nem feltétlenül kell hogy sor kerüljön.
