Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 26. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, a bős-nagymarosi tervvel kapcsolatos vitának a Nemzetközi Bíróság elé terjesztéséről Brüsszelben, 1993. április 7-én aláírt különmegállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javasla... - ELNÖK (Szabad György): - TÓTH-KURUCZ JÁNOS, a dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - SZÉL PÉTER, DR. a külügyi bizottság előadója:
1821 A feszült politikai helyzetben az Európai Közösségek bizottságához fordultunk. A szervezet közvetítő tevékenységének eredményeként, továbbá a nemzetközi közösség ráhatása következményeként az időközben önállóvá lett szlovák kormány elfogadta a vita civilizált rendezésének ezen jogi formáját, és nehéz szakértői tárgyalások után elkészült a tisztelt Ház elé megerősítés céljából beterjes ztett különmegállapodás. A dokumentum fő célja, hogy objektív jogi megfogalmazásokkal határozza meg a kérdéseket, amelyekkel a két ország kormánya a Hágai Nemzetközi Bíróságot kívánja megkeresni, és tartalmazza a bírósági eljárás egyes elemeire vonatkozó e gyezséget is. A megállapodás fontos részét képezi a kétoldalú kötelezettségvállalás arra, hogy a Bíróság végleges döntéséig a két fél átmeneti vízgazdálkodási rendszert hoz létre és üzemeltet. Ez számunkra biztosíthatná a vízmennyiségnek azt a minimumát, a mely a Szigetköz lakossága életfeltételeinek biztosításához, valamint a terület környezeti értékeinek legalább részleges megőrzéséhez szükséges. A Kormány az Európai Közösségek bizottsága bevonásával a közeljövőben újabb erőfeszítéseket kíván tenni, hogy e kérdésben a megegyezés mielőbb létrejöjjön. Tisztelt Ház! A fentiekből is látható, hogy az Országgyűlés vonatkozó határozatai végrehajtásának és igazunk bizonyításának egyetlen lehetséges útja a Nemzetközi Bírósághoz való folyamodás maradt. Az események r övid áttekintéséből kitűnt az is, hogy nehéz, az ország közvéleményének türelmét is erősen próbára tevő út vezetett eddig a pillanatig, amikor a Kormány javasolja az Országgyűlésnek, hogy erősítse meg a beterjesztett különmegállapodást. A tisztelt Ház ezen döntése a bonyolult vita hosszú távú rendezésének kezdetét jelentené, és bizonyosan hozzájárulna a fennálló feszültség enyhüléséhez, a két ország közötti politikai légkör kedvezőbbé válásához. Egyben jelzésértékkel bírna a nemzetközi közvélemény felé is, hogy konfliktusokkal terhelt térségünkben ez a két állam képes egy összetett államközi vita békés rendezésére. (15.40) Ezúton is tájékoztatni kívánom a tisztelt Házat arról, hogy 1993. április 23án a Szlovák Nemzeti Tanács több mint kétharmados többséggel ratifikálta az önök előtt fekvő különmegállapodást. Mindezek alapján javasolom és kérem, hogy a tisztelt Ház fogadja el a Kormány előterjesztését és az Országgyűlés határozati javaslatát, és erősítse meg a Szlovák Köztársasággal kötött különmegállapodást. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik TóthKurucz János, a dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság előadója. Felszólaló: TóthKurucz János, a dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkoz ó ideiglenes bizottság előadója TÓTHKURUCZ JÁNOS, a dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság előadója: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Nevezett bizottság az előterjesztést megtárgyalta, és 2 tartózkodá ssal, ellenszavazat nélkül vitára alkalmasnak találta. Felmerültek kérdések, melyeknek tisztázására ezen a héten zárt ülést fogunk tartani. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Szél Péter, a külügyi bizott ság előadója. Felszólaló: Dr. Szél Péter, a külügyi bizottság előadója SZÉL PÉTER, DR. a külügyi bizottság előadója: Tisztelt Ház! Elnök Úr! Köszönöm a szót. A bősnagymarosi történelemben nagyon fontos kérdés előtt áll a tisztelt Ház, igen fontos határoza t meghozatala előtt áll. Úgy gondolom, ennek a jelentőségét és fontosságát csupán az eredeti 1977es államszerződés jelentőségéhez és
