Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
179 A gyűlöletkeltés alkotmányos védelemben részesítése feloldhatatlan ellentmondásban lenne az Alkotmányban kifejezésre jutó politikai berendezkedéssel és ért ékrenddel, az egyenlő méltóságra, valamint a diszkrimináció tilalmára, a lelkiismereti és vallásszabadságra, a nemzeti etnikai kisebbségek védelmére, és az elismerésére vonatkozó alkotmányos tételekkel is szembenállna. A gyűlöletkeltés az erőszak érzelmi e lőkészítése, visszaélés a véleménynyilvánítás szabadságával, az emberek meghatározott csoportjának, egy kollektivitásnak olyan intoleráns minősítése, amely nem a demokrácia, hanem a diktatúra jellemzője. Az Alkotmány 54. §ának (1) bekezdése szerint minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz, így tehát az emberi méltóság a véleménynyilvánítási szabadság korlátja lehet." És mindez következik az állam nemzetközi kötelezettségeiből is, ezt hozzáteszem és újra kifejtem, hogy véleményünk szerin t ezeknek a szimbólumoknak a nyilvános viselése belefoglaltatik a közösség elleni izgatás tényállásába, gyűlölet keltésére alkalmas, és éppen ezért érthetetlenül állunk az előtt, hogy nem indul az ilyen ügyekben nyomozás. Befejezéské nt el szeretném mondani azt, hogy a taxáció útján történő elindulás, tehát amelyet a FIDESZ felvetett, azért hordoz magában néhány gyakorlati problémát, amit feltétlenül tisztázni kell itt a jogalkotás során. Tudniillik a kategorikus tiltással valamelyest leszűkül a bíróságok jogértelmezési tevékenysége - mármint a mérlegelési lehetősége , szűkül annak a lehetősége, hogy körültekintően vizsgálják, hogy az ügy összes körülményeinek figyelembevételével a szándék fennforgotte. A másik ilyen dolog, hogy azzal járhat ez a szabályozás, hogy a bíróságok előtt majd sorozatban megjelennek olyan ügyek, amikor a bíróságnak kell döntenie, hogy mi minősül művészi alkotásnak, illetve mi minősül gyűlöletkeltésnek. A következő ilyen aggály, hogy komoly gondot vethet fel a z, ha grafikai átalakítások, illetve a mostani szimbólumok további szimbolizálása útjára térnek ezek a csoportok, mint erre példák vannak azokban az országokban, ahol ilyen szabályozás létezik. (17.50) Ugyanis ilyen esetben nyilvánvaló a célzat, de mégis, ha a törvény ezt a kérdést valahogy nem rendezi, akkor paródiává válhat ennek a nemes jogalkotói szándéknak a kivitelezése. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy ezekre a kérdésekre - mindre - a törvényalkotónak megfelelő megoldást kell találnia, mert - szerint ünk - akkor hozhat meg egy ilyen törvényt. De újra megjegyzem, hogy sokkal jobb lenne ennél, ha a rendőrség és az ügyészség teljesítené a kötelezettségét és érvényt szerezne a hatályos szabályoknak. Végezetül - tényleg végezetül - azt szeretném még megjegy ezni, aligha gondolhatjuk, tisztelt Ház, attól, hogy egy ilyen törvény megszületik, kevesebb lesz a szélsőséges megnyilvánulás a társadalomban. Addig ugyanis, ameddig a parlamenti padsorokból elhangozhatnak velük szimpatizáló szavak, addig nem lehet elvárn i a szélsőséges társadalmi csoportoktól, hogy a véleményüket tartsák meg maguknak. Tehát összefoglalva, tisztelt Ház, tekintettel arra, hogy meddő dolognak tűnik jogértelmezést és jogelvi vitákat folytatni a nyomozó hatóságokkal, igencsak el lehet gondolko dni a jogon, tehát felvetődhet igen nagy alappal ennek a szabályozásnak a jogossága. Viszont ha ezekre az utólag általam felvetett gyakorlati kérdésekre nem sikerül megfelelő megoldást találni, akkor diszfunkcionális hatásokat válthat ki a törvény megalkot ása. Tehát amennyiben sikerül ilyen megoldásokat találni, akkor - én úgy gondolom - nem fogunk elzárkózni ennek támogatásától. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces reagálásra megadom a szót Dénes János független képvis elő úrnak. Felszólaló: Dénes János (független)
