Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A statisztikáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
1722 Gyárip arosok Országos Szövetségének '38as adatait is, gyönyörű számok jöttek ki - és a számok igazak voltak. A kereskedelmi forgalomba beszámított még a 400 forintos csecsemőutalvány is. És a Szabad Népben - a lap ma is megvan , majd itt a Parlamentben, ezen a z emelvényen Rákosi Mátyás is felolvasta az adatokat, és bizonyította, hogy milyen gyönyörűen emelkedik az életszínvonalunk. Holott fészkes fenét; nem erről volt szó! Hanem arról volt szó, hogy a gyermekek születtek, és a gyermekét mindenki igyekezett ellá tni, még akkor is, ha zsíros kenyeret evett. Tehát az egyik csalás az, amikor a szám igaz, de a konzekvencia, a kiértékelés félrevezető és hazug. Ezt büntetőjogilag megfogni nem lehet, mert mindenki úgy kommentál, ahogy akar. A másik adat, ahol effektív ha mis számokat adtunk; a jól felfogott, józan észre hallgatva. Konkrét példát mondok; volt egy olyan őrület ebben az országban, amikor az év végén előírták, hogy egy vállalatnak mennyi készlete lehet egy adott cikkből; tehát a raktárkészletet, és büntették a vállalatot, a vezetőt, közvetve még a beosztott dolgozót is, ha az állam által kiagyalt készletértéket túllépte. Ha egyes cégek betartották volna az értékhatárt, akkor az történt volna, hogy januárban állt volna az egész cég, a vállalat és a dolgozók a bé rükért a köldöküket vakarhatták volna, mert nem volt nyersanyag. A hiánygazdálkodásban igenis be kellett spejzolni! Ha viszont a szükséges készlettel rendelkezett, akkor meg azért volt büntetés, mert túllépett. Mit csináltak a statisztikusok? Egyszerű volt kérem szépen; elő volt írva - például mondom, házszámot mondok, nem tényszámot, de az arányok jók , hogy a cégnek, mondjuk, egymilliárdos készlete lehet. Számítástechnikai gépen kihoztuk, hogy akármit teszünk, egymilliárd- ötszázmillió a készlete. Semmi probléma nem volt; az utolsó oldalt a számítástechnikai kimutatásokban újranyomtattuk, kívülről bevittük a szükséges öszszeget. Tudtuk, hogy csaltunk háromnegyed milliót; anynyit elhazudtunk. Márciusig szépen visszacsaltuk ezt. Ez a félrevezetés - és vagy 3040 ehhez hasonló esetet tudok mondani - juttatta többek között a gazdaságot oda, hogy elhitték az illetékes vezetők is azt, amit jelentettünk nekik. Kérem, nem szabad megszüntetni a statisztika hamisításának a büntetőjogi szankcióját. Ez egy lényeges do log, mert akkor becsapásra kerül a társadalom; a lehetőség meglesz arra, hogy az illetékes vezetők a hamis információ alapján helytelen döntéseket hozzanak. Köszönöm szépen. (Taps.) (12.20) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Kávássy Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. Felszólaló: Dr. Kávássy Sándor (FKgP) KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két indítványom fekszik a tisztelt Ház asztalán, és ha lehetne, mind a kettőt együtt indokolnám, egy fü st alatt intézném el. Az egyik az országos helynévbizottság felállítására vonatkozik és ezzel kapcsolatosan a következőket mondanám el: Az 1898. évi IV. törvény a Központi Statisztikai Hivatal elnökének irányításával a helynevek közhitelű nyilvántartására, szakszerű kialakítására és gondozására országos, községi törzskönyvbizottság létrehozását rendelte el. Ez a tudósokat is magába foglaló testület fél évszázadon át fejtett ki áldásos tevékenységet és szerzett történelmi érdemeket a helynévállomány országos méretű rendezésével, rögzítésével, közzétételével, illetve hosszú évtizedeken át a névváltoztatási kezdeményezések központi, folyamatos és szakszerű elbírálásával. Rákosi idején, az 50es évek elején azonban egyetlen tollvonással, rendeleti úton szüntetté k meg. Hogy mennyire fontos az általam javasolt helynévbizottság és hogy hová, milyen eredményekhez vezet, ha nem létezik ilyen, arra nézve engedjék meg, hogy kiváló nyelvtudósunk, Kálmán Béla akadémikus adatait felhasználva, nyújtsak rövid összeállítást.
