Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A statisztikáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
1723 Borsodot, Borsod megye kora Árpádkori névadó községének nevét egyszerűen letörölték a térképről. Nevétől megfosztva Edelénybe olvasztották, holott elég lett volna a két nevet kötőjellel összekapcsolni: EdelényBorsod vagy BorsodEdelény alakban. Így járt Szabolcs is, amelyet Rakamazhoz csatoltak. Alig megbocsátható az illetékesek részéről, állapítja meg a tudós professzor. Így igaz! Hasonlóan barbár cselekedet volt Zalavárt, Zala névadóját és egykori székhelyét a közigazgatási rendezés alkalmával Veszprém megyéhez csatolni. A hozzá nem értés pusztította el egyik legrégebben lejegyzett magyar szavunkat, a horka méltóságnévből keletkezett Harka, GyőrSopron megyei helységnevünket, mikor azt Magyarfalvára változtatták, figyelmen kívül hagyva, hogy ezer éven ke resztül őrizte a régi magyarság egyik legfontosabb méltóságnevét. Történelmietlen tett volt 1953ban a Nyíregyháza mellett elterülő Királytelek nevét Nyírtelekre demokratizálni. Ugyancsak elítélendő Tinód nevének levétele és névtelen beolvasztása Sárbogárd ba. Így ma már keresve sem találjuk meg a térképen Tinódi Lantos Sebestyén pátriáját. És még egy hajmeresztő eset: Debrecen legrégibb utcanevét, az Ady által is megénekelt Őspéterfiát, "Őspéterfiától Basahalmáig ájer pezseg", írta Ady Endre. 1950ben Magya rSzovjet Barátság útjára másították és ez volt a hivatalos neve 1956ig. Még sok példát lehetne hozni, de úgy hiszem, ennyi is elég annak illusztrálására, miről is van szó, amikor a tárgyalt bizottság törvénybe iktatására teszek indítványt. Számos helység nevünk esett áldozatul - Kálmán Béla szavait idézve - a "minden időkben lappangó szolgalelkűségnek és hozzá nem értésnek". Megálljt kell tehát mondanunk, és a helységnevek minél teljesebb megőrzése felé kell megnyitnunk az utat. Ezért vagyok személy szerin t híve a helységnevek összekapcsolása esetén a kötőjeles írásmódnak, tehát szatmári példával szólva nem egybeírva Tunyogmatolcs, ahogy ma van, hanem kötőjellel, mindkét nevet nagybetűvel írva: TunyogMatolcs. Arról pedig már költségkihatásai miatt szólni s em merek, hogy a puszták nevét is táblára kellene kiírni, mivel ezek a nevek elpusztult falvaink emlékét őrzik. Őszintén bízom benne, hogy egyszer még ennek is eljön az ideje. A másik, amit indítványoznék, az az, hogy a 6. § új ponttal egészüljön ki. Ésped ig egy új o) ponttal, szöveg szerint azzal, hogy "Az Országgyűlés és a köz tájékoztatására megjelenteti a Kormány jelentését a Statisztikai Hivatal". Kormányjelentést eddigi tudomásom szerint először Széll Kálmán miniszterelnök terjesztett az Országgyűlés elé. 1929től az az évi XIX. törvény tette ezt kötelezővé, és az utolsót 1943ban a néhai és jó emlékű Kállay Miklós miniszterelnök adta elő az Országgyűlésben. A pártállam idején a mindent helyettesítő tervjelentés lépett a helyére. Feltétlenül fontos vol na, hogy ez a II. világháború előtt jól bevált jogintézmény viszszaálljon, és így az egész közvélemény alapvető, átfogó információt kapjon a Kormány munkájáról. Tisztelt hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy mindehhez hozzáfűzzem, hogy megdöbbenve tapaszta ltam, hogy az együttes jelentés az indítványaimat, anélkül, hogy én ezt az előterjesztést indokolhattam volna a tisztelt Ház nyilvánossága előtt, egyszerűen elutasítja. Különösen sajnálatosnak tartom a helynévbizottság elutasítását, és azt kell mondanom, h ogy a bizottság tagjai hallottake valaha arról, hogy szellemi honvédelem? Ismerike ezt a fogalmat? Vagy hallottake a bizottság tagjai arról, hogy a helynevek olyan kincsei, olyan forrásai múltunknak, mint a műemlékek, és igenis a helyneveknek is megvan a műemlékvédelme. Amikor én ezt megdöbbenve veszem tudomásul, nekem Hemingway híres mottója jut eszembe, az Akiért a harang szól élén olvashatók szavai, amikor is azt írja: "Ha Európából egy porszemet mos el a tenger, azzal Európa lesz szegényebb."… (Dr. K átay Zoltán: John Donne írta.)
