Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A statisztikáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
1720 Köszönöm szépen, Elnök Úr. Ha megengedi elnök úr, én a r észletes vitához kívánok hozzászólni, és pontonként megjelölöm azokat a szakaszokat, amelyekkel kapcsolatban módosító indítványokat nyújtottam be. A törvényjavaslat 1. §ával kapcsolatban a következő célok miatt kellett ezt a szakaszt kettébontanom. A törv ény célját határozza meg az 1. §. Ez alatt a cím alatt azonban olyan elemeket is felsorol, amelyek nem a jogszabály célját jelentik, hanem már a statisztika feladatára és tevékenységére is utalnak. Ezért mindössze csak jogdogmatikai szempontból tartottam f ontosnak különválasztva meghatározni a statisztika feladatát és a statisztikai tevékenység fogalmát. Már csak azért is tettem ezt, mert az első kitételben megjelöltem azt a kört, amire vonatkozna, és itt egy szót, illetve egy célt hangsúlyoznék, amit vizsg álandónak tartok statisztikai szempontból, ez pedig a tömegjelenség kitétel. Ezt a fogalmi kört a német statisztikai törvényből vettem át, és megfelelőnek tartottam a magyar törvényalkotásba is bevezetni ezt a részt. A statisztikai tevékenység fogalmának a meghatározásánál az adatvédelmi törvény adatkezelés című fogalmának meghatározásából szükséges kiindulni, hiszen ebben az esetben is adatkezelés folyik, azonban meghatározott célból, és ez a cél pedig a statisztikai feladat. Ez azonban azért más, mint az adatvédelmi törvény alapján folyó adatkezelés, mert ott a személyes adatok nyilvánosságra hozatala csak az érintett beleegyezése vagy törvény alapján lehetséges. Itt viszont a statisztikai adatok publikálása a végső cél. Ezért fontos, hogy a személyes adat okat, illetve azokat az adatokat is, amelyekre nem terjed ki az adatvédelmi törvény hatálya, statisztikai célra vegyék föl statisztikai módszerekkel. A statisztikai célra fölvett adatok a célhoz kötöttség elvét kell hogy tartalmazzák, és ezért is nyújtotta m be a 8. §hoz azt a kiegészítést, mely szerint a statisztikai célt szolgáló személyes adat kizárólag e törvényben meghatározott célra használható föl. Ez a célhoz kötöttségi elv garanciális eleme a törvénynek, és ez tulajdonképpen kiegészíti az adatvédel mi törvényben is benne foglalt rendelkezéseket. (12.10) Ugyancsak ilyen garanciális szempontú megközelítés volt a 9. §hoz beterjesztett módosító indítványom, amelynek a lényege, hogy azokon a vizsgálatokon, amikor már ellenőrzési tevékenységet folytat a S tatisztikai Hivatal vagy annak felkért képviselője, az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat szolgálati titoknak kell minősíteni. Ezt a garanciális elemet a bizottságok elfogadták, ezért erről bővebben nem is kívánok beszélni. Egy dologról szeretnék még néhány gondolatot elmondani; ez pedig az egyedi adat köréhez tartozó fogalmi kör, amelyben az adatok felhasználásával, tárolásával kapcsolatban - mint ahogy már az általános vitában és a vezérszónoklatban kifejtettem , kétlépcsős megoldást javaslok, a melyből elemek átkerültek a gazdasági bizottság módosító indítványába, kiegészítve Mészáros István Lászlónak a módosító indítványát. Azonban az egyedi adat fogalmának a meghatározása mellett - ezek miatt az indítványok miatt, amelyeknek egy része csatlakoz ó indítvány formájában még fennáll - még érvelni szeretnék. Az egyik az, hogy az eredeti javaslat 20. §a szerint az egyedi azonosító adatokat legkésőbb a statisztikai feldolgozás befejezésével törölni kell, illetve már az előtt is, ha az adatot átadjá k. Ez a megoldás azonban nem kielégítő. Előfordulhat, hogy a feldolgozás elhúzódása miatt a KSH évekig kezel egy hatalmas adatbázist, amelyből azonosítani lehet a személyeket. Itt nem elegendő garancia az, hogy a KSH ezeket a személyes adatokat másnak nem adhatja tovább. A csatlakozó módosító indítvány szerint ezért két lépcsőben kell biztosítani az egyedi adat, majd a személyes adatok védelmét. Egy: elő kell írni, hogy az adatfelvétel után a legrövidebb időn belül külön kell tárolni az adatszolgáltató azon osítására alkalmas adatokat azoktól, amelyek erre nem alkalmasak.
