Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZELÉNYI ZSUZSANNA, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1712 az Európai Közösség tagországaiban való munkavállalás és vállalkozásalapítás a társulási szerződést kötő országokkal, így Magyarországgal is. A tagországok nemzeti bevándorláspolitikája a nem tagországokkal, elsőso rban az Európán kívüliekkel szemben viszont gyakran szigorúbbá válik. A bevándorláspolitikák bonyolult rendszerében azonban egyértelműen eligazítást nyújtanak a világos törvényi keretek. A magyar bevándorláspolitikának követnie kell ezt a rendszert. Nem el lenségtől félő, bezárkózó szemléletű politika óvhatja meg az országot a rendezetlenségtől, hanem a nyitott, lehetőségeivel élni tudó, okosan tervezett és ellenőrzött politika alkalmas arra, hogy Magyarország érdekeit szolgáló folyamatok menjenek végbe. (11 .30) Nem a bevándorlási törvény feladata, hogy megvédje az országot a nemzetközi bűnözéstől és a gazdasági visszaélésektől, hanem a Büntető Törvénykönyv célszerű módosítása, a nemzetközi bűnmegelőzést szolgáló európai egyezményekhez való csatlakozás, és ez en intézményekkel való korszerű együttműködés. A FIDESZ álláspontja szerint a jelen törvénynek egyértelműen ki kell mondania, vannake olyan embercsoportok, melyeknek bevándorlása és letelepedése Magyarországon kívánatos, körültekintően és világosan meg ke ll határoznia a hazánkba érkező és tartózkodó külföldiek jogait, meg kell erősíteni a nemzetközi egyezményekben garantált emberi jogaikat, és hatékony módszerekkel kell biztosítani a törvények tiszteletben tartását. A prioritásokat illetően úgy vélem, tová bb kell bővíteni a turizmus formáit és lehetőségeit, valamint az oktatási csereprogramok skáláját. A vendégmunkások szakmai szempontból kívánatos csoportjai számára minden lehetőséget biztosítani kell, hogy törvényes és kielégítő körülmények között vállalh assanak munkát, a feketemunkát alkalmazó munkáltatókat ellenben szigorú szankciókkal kell sújtani, hogy a feketemunka visszaszoruljon és sikerüljön eloszlatni a belőle fakadó jogos társadalmi rossz érzéseket. A bevándorlásért folyamodók közül feltétlenül t ámogatjuk azok letelepedését, akiknek családi kapcsolatai, Magyarországon befektetni kívánt tőkéje vagy speciális szakértelme ezt indokolttá teszi. Ezen elsőbbségek megállapítását az ország valóságos érdekein túl indokolttá teszi több nemzetközi egyezmény családegyesítésre vonatkozó szakasza, illetve az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés megfelelő rendelkezései is. A magyar kisebbségek bevándorlása a szomszédos országokból nem politikai cél. A cél az, hogy országainkban megfelelő körülmények köz ött éljenek. A Kormánynak vállalnia kell azt, hogy nyílt, nyilvános, a nemzetközi gyakorlatban elfogadott eszközökkel, de azok mindegyikével előmozdítja a határokon túli magyar kisebbség kulturális, etnikai önazonosságának megtartását, gazdasági életképess égének megőrzését, illetve javítását. Ha azonban a külföldön élő magyar kisebbségek emberi jogi helyzete súlyosan sérül, úgy a kormányzatnak esetenként kell mérlegelnie, hogy milyen módon keljen védelmükre. Lássuk, mennyiben szolgálja az előttünk fekvő tör vényjavaslat a fent vázolt célokat, mennyiben elégíti ki egy átfogó migrációs politikára épülő törvény alapkövetelményeit. A javaslat a jelenleg hatályos bevándorlási törvényhez képest kétségkívül óriási előrelépésnek tekinthető az európai rendszerhez való közelítés, a nemzetközi normák követése és a jelen magyar helyzethez való alkalmazkodás szempontjából. Mégis elkerülhetetlen, hogy néhány kritikus észrevételt tegyek. A javaslat egyik legszembetűnőbb hiányossága, hogy egyáltalán nem nevez meg preferált cs oportokat. Számos belépést és bevándorlást kizáró okot felsorakoztat ugyan, de ebből nem bontakozik ki semmiféle pozitív szelektív politika. Mindez komoly következményekkel járhat. Az Európa Tanács egyik legutóbbi jelentése beszámol arról, hogy a több évti zedes befogadó tapasztalattal rendelkező európai országok közül csak azokban volt sikeres a bevándorlók integrációja, ahol az előzetes tervezés során a letelepedők célcsoportjait jól körülhatárolták.
