Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZELÉNYI ZSUZSANNA, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1711 köteleznek az ország elhagyására, mert tartózkodási célját külön jogszabályban előírt módon valamilyen okból nem tudja igazolni. E példákkal csak illusztrálni szerettem volna a mi gondjainkat a törvényjavaslattal kapcsolatban. Még egyszer hangsúlyo zom, hogy ezek a módosító indítványokkal, módosításokkal korrigálhatók. A törvényjavaslat egészét - ahogy már említettem - képviselőcsoportunk támogatja. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Szelényi Zsuzsanna képviselőnő, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Szelényi Zsuzsanna a FIDESZképviselőcsoport nevében SZELÉNYI ZSUZSANNA, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Az elmúlt évek során a régiónkban lejátszódó politikai és gazdasági átalakulás a század legnagyobb migrációs hullámát indította el, amelyben Magyarországra új szerep hárult. Míg a korábbi évtizedekben egyértelműen kibocsátó o rszág voltunk, addig a 80as évek óta egyre inkább befogadó országgá váltunk. A demokratikus változásokkal felélénkült a turizmus, egyre inkább meghonosodik a munkaerővándorlás Magyarországról kifelé és befelé egyaránt, egyre több magyar fiatal tud külföl dön tanulni, de száz és száz külföldi diák tanul a magyar egyetemeken is. Szaporodnak a határokon túlnyúló közös gazdasági vállalkozások, az együttműködésnek mind gazdasági, mind kulturális, oktatási területen örvendetes változatossága fejlődött ki. Mindem ellett Magyarország relatív fejlettsége révén a bevándorlás egyre közkedveltebb színterévé vált. Az elmúlt öthat év során Magyarország több tízezer menekülőnek nyújtott menedéket, akiket legutóbb a délszláv háború borzalmai üldöztek el otthonukból. Mindez en események fényében elengedhetetlen, hogy a magyarországi migrációs és menekültügyi folyamatok rendezett és ellenőrzött keretek között folyjanak. Csak alaposan átgondolt, körültekintő migrációs politika képes arra, hogy ezt a sokrétű és bonyolult rendsze rt úgy szabályozza, hogy kihasználja a benne rejlő, a fejlődést segítő lehetőségeket, de gátat szab a visszaéléseknek, és elejét veszi az ellenőrizhetetlen migráció révén kialakuló feszültségeknek és türelmetlenségnek. Örvendetes, hogy a kormányzat benyújt otta az előttünk fekvő nagy jelentőségű törvényjavaslatot, amely az állampolgárságról szóló javaslattal együtt nagymértékben járulhat hozzá a fenti folyamatok egységes szabályozásához. Az országok közötti mozgást szabályozó nemzetközi normák közül legfonto sabb az Európai Emberi Jogi Egyezmény negyedik kiegészítő jegyzőkönyve, amelynek vezérelve az országok szabad elhagyásának joga. A helyváltoztatás szabadságának ezt az alapelvét valamennyi európai állam elismerte az 1990 novemberében elfogadott Párizsi Cha rtában, hangsúlyozva, hogy a szabad mozgás és az állampolgáraik közötti kapcsolatok kulcsfontosságúak a társadalmak és a virágzó kultúrák fenntartása és fejlesztése céljából. Az országok elhagyásának szabadsága azonban nem feltétlenü l jelenti egy másik országba való belépés szabadságát. A szabad belépés nem alapvető emberi jog. A törvényhozás feladata az, hogy egyensúlyt teremtsen a szabad mozgás joga és az állami szuverenitás elvéből következő korlátozások között. Egy szigorú, követk ezetes és előre kiszámítható bevándorláspolitika fogadható el számunkra, amely érvényesítése során maximálisan figyelembe veszi az emberi jogokat. Magyarország egyértelműen elkötelezte magát az európai fejlődés iránt, és az ország mindennapi érdekei is azt kívánják, hogy az Európaszerte érvényesülő szabályozás irányadóvá váljék számunkra is. Az európai újraszabályozási folyamatok meglehetősen sokrétűek. Az Európai Közösség tagállamai egymás között rendkívül liberális politikát valósítanak meg, a nemzeti sz uverenitásból fakadó jogaikat együtt gyakorolják, a szabad bevándorlás más tagországokba csaknem teljesen megvalósult. Könnyítések tapasztalhatók a bevándorlás, illetve a munkavállalás terén az Európai Közösség és a csatlakozásra készülő EFTAországok közö tt is, és bizonyos mértékig egyszerűsödik
