Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HÁMORI CSABA (MSZP)
1710 A keletről nyugatra t örténő mozgás elsősorban az elmaradottabb balkáni térségekből várható, és célországként - mint tudjuk - már nemcsak NyugatEurópa, hanem KeletEurópa egyes, viszonylag fejlettebb országai, így Magyarország is szerepel. (11.20) Azzal is számolnunk kell, hog y a migráció hullámaival érkezők a miénktől eltérő szokásokat, kultúrát és erkölcsi normákat hoznak, és ez a befogadó ország felelősségét növeli. Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat csak felületesen nézve idegenrendészeti természetű, lényegében pol itikai döntéseket tartalmaz. A legtöbb részletben kompromisszumot kell találni a szabályozás humánus, toleráns módja és a jogos nemzeti érdekek érvényesítése között. A bevándorlás szabályozását nagyjából megfelelőnek tartjuk. A törvényjavaslattal kapcsolat ban az én legnagyobb dilemmám az, hogy kiterjedjene a menekültügy problémáira. Az előterjesztés ezt most csak érintőlegesen tárgyalja. Mindaddig természetesen nincs gond, amíg a Genfi Menekültügyi Egyezmény és az ahhoz történt magyar csatlakozás szelleméb en járnak el a jogalkalmazók. A Genfi Konvenció azonban csak azokkal a külföldiekkel kapcsolatban határozza meg a teendőket, akik kifejezetten politikai menedékjogot kérnek. Nem ír elő általánosan alkalmazható szabályokat azokkal kapcsolatban, akik háborús vagy polgárháborús térségből menekülnek, és nem kérnek mást, mint oltalmat, befogadást, de nem kérnek politikai menedékjogot. Mivel a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat - tehát ez a törvényjavas lat, amit most tárgyalunk - nem foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, feltételezhető, hogy az előterjesztő fenn akarja tartani azt a - talán kicsit leegyszerűsítve - kézivezérléses állapotot, amely ma ezt a területet jellemzi. Ez alatt azt értem, hogy zömmel s zóbeli instrukciók alapján a határőrség és a Menekültügyi Hivatal munkatársai a határátkelőhelyen történő belépéskor azonnal, törvényi szabályozás nélkül kénytelenek dönteni emberek és családok ezreinek sorsáról. Hogy ez a dilemma valóságos, azt a közelmúl tból azzal a példával szeretném érzékeltetni, hogy a Boszniában kétségtelenül háborús bűnöket elkövető szerbek elől menekülő bosnyákokat a magyar hatóságok nem ritkán tömegesen irányították vissza Szerbiába. Megismétlem: az alapkérdés az egész törvényjavas lattal kapcsolatban az, hogy hogyan lehet úgy biztosítani az ország érdekeinek védelmét, hogy közben tiszteletben tartjuk a külföldiek emberi jogait is. A törvényjavaslattal kapcsolatos bíráló megjegyzéseim arra vontkoznak, hogy túl tág teret enged a szubj ektív mérlegelésnek az idegenrendészeti ügyek eldöntésénél. Ugyanakkor a törvényjavaslat ezen hiányosságai módosító indítványokkal rendezhetők, javíthatók, ezért a szocialista képviselőcsoport támogatja ennek a törvénynek az elfogadását. Szeretném ugyanakk or három példával érzékeltetni, hogy hol látunk gondokat a szubjektivizmusnál. Az első. A külföldiek tartózkodási engedélyének kiadása szigorú feltételekhez kötött. Az is pontosan rögzített, hogy melyek az engedély kiadásának és meghosszabbításának kizáró feltételei. Ezek után úgy gondoljuk, hogy felesleges óvatosság az idegenrendészeti hatóságoknak biztosított mérlegelési jogkör, hiszen a törvényjavaslat 14. §a egyértelmű, az e törvényben meghatározott kizáró okok hiányában adja ki a hatóság a tartózkodás i engedélyt. A második példa. Úgy gondoljuk, hogy túlzott szigor jellemzi a törvényjavaslatot a jogorvoslati lehetőségek szabályozásában. Nincs jogorvoslati lehetőség a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével szemben, sőt erről a külföldi adott es etben csak akkor szerez tudomást, amikor a határőrség visszairányítja. A visszairányítás ellen - amelyhez nem is kell formális határozat, csak közlés - ugyan van helye a fellebbezésnek, de mint tudjuk, ennek halasztó hatálya nincs. A harmadik példa. A tart ózkodási engedélyek kiadása, vagy a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem elutasítása elleni bírósági felülvizsgálat szintén nem jelent halasztó hatályt. Pedig adott esetben ez méltánytalan hátrányt jelenthet egy olyan külföldi számára, aki t azért
