Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak

1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOCSENDA ANTAL (FKgP)

1682 Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szól

ó

törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása ELNÖK (Szűrös Mátyás)

: Soron következik az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános

vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést 8763as számon kapták kézhe

z képviselőtársaim.

Kérem, jelezzék felszólalási szándékukat, képviselőtársaim! Írásban jelentkezés nem történt. Tisztelt Országgyűlés! Jelentkezés nincs. Ebben az esetben az általános vitát lezárom. A részletes

vitára későbbi ülésünkön kerül sor természet

szerűleg. A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános

vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás)

: Most soron következik a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának

folytatása, illetve lezárása. Az előterjesztést 8856o

s számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tehát

a felszólalások következnek. Az írásban eszközölt jelentkezések sorrendjében megadom a szót

Kocsenda Antal képviselő úrnak, a kisgazda képviselőcsoport tagjának. Felszólaló: Kocsenda Antal (FKgP) KOCSENDA ANTA

L (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr. Mélyen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Most,

amikor előttünk van a magyar orvosi kamaráról szóló törvényjavaslat, ismét hiányát érezzük annak,

hogy nincs egy átfogó, keretet adó kamarai kupolatörvény, amely meghatározza a feltételeit,

általános elveit egy szakmai kamara létesítésének. Ilyen kamarai kupolatörvény hiányában most

nemcsak azt kell mgítélnünk, hogy a jelen törvényjavaslat célirányose, megfelelőe, hanem arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a j

elen törvényben elfogadott elvi elemek precedensei lehetnek egy

majdan megalkotandó általános kamarai törvénynek. A jelen törvényjavaslat tárgyalásánál a következő kérdések tehetők fel. Először: szükségese, kelle orvoskamarai törvényt alkotni, vagy elege

ndőe, ha társadalmi szerződésként működik? A második kérdés - ha az elsőre a válasz igen , hogy mi legyen, amit törvényben kell

szabályozni, és mi legyen az, ami a kamarai alapszabályzatra bízható. Vajon nem lennee célszerű a

törvényben megjelölni az al

apszabályban elfogadandók elvi kereteit, megalkotásának kritériumait? A harmadik kérdés ezek után: a jelen törvényjavaslat megfelele mindenben az elvárható

kívánalmaknak, és mind egészében, mind részleteiben megfelelően szolgáljae a társadalom, a

szakma és az orvosok érdekeit? Kérem, engedjék meg, hogy ezekre vonatkozóan néhány gondolatot elmondjak. Először: a magyar orvosi karnak azon törekvését, hogy törvényes érdekképviseletet nyerjen, a

Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1888. évi tátrafüredi vándor

gyűlésétől származtatják. A

későbbiekben - az I. világháború után - megalakult Magyar Országos Orvos Szövetséget

érdekképviseleti szervként csak ideiglenesen ismerték el a Magyar Orvosi Kamara megalakulásáig.

Ennek történetét az Országos Törvénytár 1936.

évi január 16án kiadott számában tették közzé,

melyre dr. Székelyhidi képviselő úr is utalt. Hazai érvként felhozták, hogy az I. világháború utáni nehéz időkben kialakult társadalmi

viszonyok tették szükségessé. Most idézek az 1936. évi orvoskamarai törvé

ny indoklásából. Idézem:

"Félő tehát, hogy a megélhetési nehézségek fokozódásával egy lelkileg kevésbé erős nemzedék