Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A bányászatról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
1618 ELNÖK (Szabad György) : A következő a helyzet. Nem kapott egyik bizottságban sem egyharmados támogatást, másrészt alternatívát képezett egy olyan javaslattal - tudniillik a Perjésfélével , amit a Ház elfogadott, tehát két oknál fogva sem szavazhattunk róla. Mindezek után visszatérek a végszavazás problémájához. Senki sem mondott ellent a végszavazás lehetőségének. Felteszem tehát a kérdést, hogy a tisztelt Országgyűlés a már elfo gadott módosító javaslatokkal együtt elfogadjae a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot mellékletével együtt. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 213 szavazattal egyhangúlag elfo gadta a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot mellékletével együtt. (Taps.) (18.50) A határozathozatal további vezetését átadom Szűrös Mátyás alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás, az Országgyű lés alelnöke foglalja el - a továbbiakban: Elnök. - A jegyzői székben Horváth Józsefet Tóth Sándor váltja fel.) A bányászatról szóló törvényjavaslat határozathozatala ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a bányászatról szóló törvé nyjavaslatról a határozathozatal. Az előterjesztést 5517es és 6417es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetek arra, hogy a részletes vita lezárását követően nem hangzott el a miniszteri válaszadás, ezért megadom a szót dr. Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter úrnak. Dr. Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter válasza LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mivel óriási csomag áll előttünk, én igyekszem nagyon rövid lenni ebben az összefoglaló beszédben. A Kormány által beterjesztett, a bányászatról szóló 5517es számú törvényjavaslat szabályozási koncepciója két pilléren nyugszik. Egyik pillér az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia állami tulajdona, valamin t a szénhidrogének csővezetékes szállításának, föld alatti tárolásának állami monopóliuma. Másik pillére pedig az, hogy az ásványi nyersanyagok kutatását, kitermelését, vagyis a bányászatot, továbbá a geotermikus energia kinyerését, a szénhidrogének szállí tását és föld alatti tárolását a koncessziós törvénnyel összhangban vállalkozási alapokra helyezi. Korunk felismeréséből kiindulva a beterjesztett törvényjavaslat mindezeket a tevékenységeket csak a környezeti, a természeti és a vízügyi érdekekkel összhang ban, valamint az emberi élet, az egészség és a tulajdon védelmének biztosításával engedi meg gyakorolni. A törvényjavaslat parlamenti vitájában előterjesztett együttes képviselői módosító indítványban vitatták a törvényi szabályozás kiindulási alapját, és javaslatot tettek arra, hogy egyes ásványi nyersanyagok bányászatának jogát a földtulajdonosnak adjuk át, más ásványi kincseket pedig minősítsünk bányaszabaddá. Az ásványvagyon tulajdonjoga szabályozásának ezeréves múltjára visszatekintve az állapítható me g, hogy a földtulajdonon alapuló bányászat jogát hazánkban akkor ismerték el, amikor a központi hatalom meggyengült. Egyes ásványi nyersanyagok bányaszabaddá tételével kapcsolatban pedig tisztelettel utalnék az ENSZközgyűlés határozatára, amely kimondja, hogy a nemzeteknek az a joga, hogy ásványkincseik fölött szabadon rendelkezzenek, összhangban áll az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elveivel.
