Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A bányászatról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1619 A Kormány arra tett javaslatot, hogy a tisztelt Országgyűlés olyan törvényt alkosson, amely az állami tulajdon f enntartása mellett lehetővé teszi az ásványvagyon gazdasági vállalkozás keretében történő kutatását és kitermelését. Ebből logikusan következik, hogy a kitermeléssel a vállalkozó tulajdonába került ásványi nyersanyagok, illetve a kinyert geotermikus energi a után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg, amelyet a törvényjavaslat elfogadásával kívánunk bevezetni. Az államot megillető bányajáradékra vonatkozó szabályozás a vita során finomodott, és az általam is elfogadásra javasolt megoldás lehetővé te szi azt, hogy a bányajáradékot a lelőhely természeti adottságai, a kitermelési mód figyelembevételével állapíthassuk meg. A törvényjavaslat részletes vitájában felmerült olyan javaslat is, amely kétségbe vonja a szénhidrogénszállító vezetékek bányatörvény ben való szabályozásának helyességét. Megítélésem szerint az ingatlantulajdonosok, használók érdekeit legjobban az szolgálja, ha a szénhidrogénszállító vezeték építésével, javításával okozott károkat bányakároknak minősítjük, mert ezt az teszi szükségessé , hogy a szénhidrogénszállító vezetékre vonatkozó rendelkezéseket a bányatörvény állapítsa meg. Az állami közfeladatokat ellátó földtani szolgálat kérdése mind a bizottságokban, mind pedig a plenáris ülésen lefolytatott vitákban előtérbe került. Úgy íté lem meg, hogy az alkotmányügyi és a gazdasági bizottság által elfogadott javaslat támogatásával a Magyar Geológiai Szolgálat ügye megnyugtatóan rendezhető. Az új magyar bányatörvény gazdasági törvényalkotásunk egyik jelentős állomása. Példaértékűnek tartom , hogy gazdasági törvényalkotásunk eljutott arra a fokra, amikor a kormánypártok képviselői és az ellenzék soraiban helyet foglaló képviselők számos együttes javaslatot terjesztettek elő. Különösen kiemelésre méltónak tartom az SZDSZMDFképviselők által e gyüttesen előterjesztett módosító indítványokat, melyek mennyisége meghaladja a beterjesztett javaslatok egynegyedét. Befejezésül szeretném megköszönni azt a számos, segítő jellegű módosító, kiegészítő indítványt, amelyet pártállásra tekintet nélkül, szakm ai szempontoktól vezérelve a tisztelt képviselők, valamint a bizottságok előterjesztettek a korszerű és tartós szabályozást nyújtó új magyar bányatörvény megalkotása érdekében. Köszönöm szíves figyelmüket és segítségüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Kös zönöm. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Kérem képviselőtársaimat, foglalják el helyüket az ülésteremben. (Rövid szünet után.) (19.00) Tisztelt Országgyűlés! Kérem a frakcióvezetőket, hogy biztosítsák a határozatképességet, é s a teremügyeleteseket, hogy szólítsák be a folyosókon és az épület más részeiben tartózkodó képviselőket. (A jegyzőkkel tárgyal.) Tisztelt Országgyűlés! Tehát megkezdjük a határozathozatalt. Megfordítom a javaslatot: kérem, hogy értesítsék a frakcióvezető ket, hogy fáradjanak az ülésterembe. (Derültség.) A benyújtott módosító javaslatokról együttes jelentés készült 9495ös számon, valamint kiegészítő jelentés 9771es és 9830as számon. Ezeket a jelentéseket vesszük alapnak. A jelentés 1. és 4. pontjai alter natív megoldást kínálnak a törvényjavaslat preambulumának módosítására. A 2. és 3. pontokban lévő indítványokat előterjesztője visszavonta. Az 1. pontban, az alkotmányügyi bizottság javaslata szerint, e törvény célja a geotermikus energia kutatásának, kite rmelésének, a szénhidrogénszállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének szabályozása is. Szalay Gábor erre eltérő szövegezésű javaslatot terjeszt elő, amely nem kapta meg ugyan a bizottságok szükséges támogatását, de a képviselőcsoport szavazást kér t. Először az alkotmányügyi bizottság javaslatát teszem fel szavazásra az 1. pont szerint. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a gazdasági bizottság nem. Miniszter úr?
