Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1603 gyűlöletkeltés célzatát, mint tényállási elemet. Tehát csak akkor tiltaná a jelképet, hogyha gyűlöletkeltési célzattal használják. Ez egy követhető álláspont, de emlékez tetnék arra, hogy a legfontosabb indítéka ennek a tiltásnak az, hogy jogbiztonság legyen, tehát el tudjon igazodni a jogalkalmazó, és az adott esetben a jogalkalmazó nemcsak a bíróság, hanem a rendőrség is, amely esetleg föllép a jelkép ellen. Ha beteszünk bármiféle szubjektív elemet, akkor akadályozzuk a fellépés lehetőségét. Nem utolsósorban ez az a szempont, amely miatt általában a célzatot a büntetőjogban, mivel ez egy szubjektív megítélés, és az értékelése meglehetősen nehéz, lehetőleg igyekszünk vissz aszorítani. Egyébként a kerekasztaltárgyalásokon az egyik legfőbb cél az volt, hogy a szubjektív megítélést a büntetőjogban minimálisra csökkentsük, ezért a lehetőségekhez képest a célzatot igyekeztünk visszaszorítani. Ettől függetlenül ha visszaemlékszün k a kulturális bizottság megfogalmazására: "aki azért, hogy gyűlöletet keltsen" - értelmezhetetlen is ez a passzus, tekintettel arra, hogy meggyőződésem szerint ma Magyarországon az ilyen önkényuralmi jelképekkel gyűlöletet kelteni tulajdonképpen azok elle n lehet, akik annak idején az önkényuralmi jelképek jegyében emberek százezreit küldték a halálba. Tehát ha önmagában csak ennyi van benne, hogy "azért, hogy gyűlöletet keltsen", nyilvánvaló, hogy értelmezhetetlen, hogy ki ellen kelti a gyűlöletet. Ezt leh etett volna egyébként módosítással és pontosítással egyértelművé tenni. Úgy gondoljuk, hogy nem alkalmasak ezek a jelképek arra, hogy bizonyos kisebbségek ellen gyűlöletet keltsenek. Ellenkezőleg: ma hála istennek, ezek a jelképek leginkább azok ellen kelt enek gyűlöletet, akik használják, illetőleg akik annak idején használták, illetőleg az ideológiájukat követték és embereket irtottak ki. Nem tartjuk ezért szükségesnek és megfelelőnek semmiféle célzat tényállási elemmé tételét. Végül a másik eleme ennek a két javaslatnak, a kulturális bizottság és az SZDSZ javaslatának, hogy eredményt is tényállási elemmé tesz, mégpedig az SZDSZ javaslata szerint "… és ezáltal törvénysértés elkövetésének közvetlen veszélyét idézi elő". Nyilvánvaló, hogy ez rossz fogalmazás, mert ha bűncselekménnyé nyilvánítjuk a viselést, az is törvénysértés, tehát itt nem a törvénysértés veszélyéről, itt már elkövetésről van szó. Ez a kulturális bizottság javaslatában egyértelműbben fogalmazódik meg. Azt mondja, hogy "… és ezáltal erőszakos cselekmény elkövetésének közvetlen veszélyét idézi elő." Nyilván az SZDSZjavaslat is elsősorban erre gondol. Ez viszont azért nem elfogadható, mert ez esetben a közösség elleni izgatástól, ami ennél súlyosabb bűncselekmény, nem lenne elhatárolható ez a s ubsidiárius bűncselekményként megfogalmazott enyhébb bűncselekmény, amit egyébként az általunk támogatott módosító indítvány szerint kizárólag pénzbüntetéssel lehetne büntetni. (17.40) Tisztelt Országgyűlés! Tehát ezeket a módosító indítványokat nem támoga tjuk, viszont az alkotmányügyi bizottság által előterjesztett valamennyi módosító indítványt támogatjuk, és ezek a módosító indítványok tulajdonképpen az egész javaslatot átformálták. Kérem tehát, hogy az alkotmányügyi bizottság módosító indítványaival szí veskedjék az előterjesztést támogatni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tehát, tisztelt Országgyűlés, a kiegészítő jelentés 1. és 5. pontjában Király B. Izabella képviselő asszony a törvényjavaslat címének és teljes szöveg ének elhagyását indítványozza. Ezeket a javaslatokat azért nem teszem fel szavazásra, mert mint Kónya Imre képviselő úr is mondta, ezekről a javaslatokról a végszavazásnál lehet szavazni. Az alkotmányügyi bizottság nem is támogatja a javaslatokat egyébként . (Dr. Gál Zoltán jelentkezik.) Gál Zoltán képviselő úr ügyrendi bejelentésre kap lehetőséget. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Gál Zoltán (MSZP)
