Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓNYA IMRE, DR. előterjesztő:
1602 M i az az érdek, amit itt védeni kell? Mi az, ami sérelmet szenved ezeknek az önkényuralmi jelképeknek a használata esetén? Tisztelt Országgyűlés! Embereknek, magyar állampolgároknak nem elhanyagolható rétegét, mondhatnám, hogy tömegét sérti, érzékenységét, jogos érzékenységét sérti ezeknek a jelképeknek a használata, és ezért a frakció véleménye szerint ez elegendő ok ahhoz, hogy az adott esetben a véleménynyilvánítás általános szabadságát a büntetőjog eszközeivel korlátozzuk. Lehet más elképzelés is, és nag yon valószínű, hogy ebben az esetben az Alkotmánybíróság fogja a végső szót kimondani, hogy a fontos és alkotmányos érdekek ütközése esetén a primátus melyik érdeket illeti meg. Ettől függetlenül úgy foglalt állást a frakció, hogy a törvényjavaslatot előte rjeszti és végigviszi, azért, mert nem lehetséges a jogbizonytalanság fenntartása. Nem lehetséges az, hogy a rendőrséget elbizonytalanítsák politikai támadásokkal, hogy a rendőrség ellen irányuló politikai támadás legyen minden olyan esetben, amikor ilyen jelképek megjelennek nyilvánosan, és a rendőrség nem lép fel, mert nincs olyan büntetőjogi tényállás, ami egyértelműen eligazítaná a rendőrt, hogy felléphet. Ez az alapvető érdek. Dönteni kell ebben a kérdésben: lehete használni a jelképeket vagy nem lehe t használni? Ha úgy döntünk, hogy nem lehet, akkor a rendőrnek természetesen fel kell lépni. Ha úgy döntünk, hogy lehet, akkor viszont nincs ok a rendőrt támadni és bizonytalanságban tartani azért, hogy nem lép fel. Ez az első és alapvető kérdés, a jogbizt onság kérdése. Egyébként a végső megfogalmazásnál is különös jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy mindenekelőtt a jogbiztonság érvényesüljön, tehát minden bizonytalan és szubjektív megítélést lehetővé tevő fordulatot mellőztünk abból a javaslatból, am it végül is támogatunk előterjesztőként. A másik kérdés, ami szintén evidens kérdésként jelentkezik a frakció megítélésében, hogy nem tehetünk különbséget az egyes önkényuralmi jelképek között aszerint, hogy baloldali vagy jobboldali színezetű önkényuralma k jelképeiként váltak ismertté, hírhedtté. Meggyőződésünk szerint ugyanúgy tiltani kell a horogkeresztet, mint ahogy tiltani kell a vörös csillagot. Nincs különbség aszerint, hogy milyen ideológiák húzódnak meg ezek mögött a jelképek mögött. Egyaránt önkén yuralmi jelképek, és egyaránt magyar állampolgárok tömeges kiirtása kapcsolódik azokhoz a jelképekhez, amelyeket végül is tiltani javaslunk. Ez a másik kérdés, amit egyértelműnek tartunk, hogy ha a véleménynyilvánítás szabadságát a büntetőjog eszközeivel k orlátozni tartjuk érdemesnek, akkor nem tehetünk különbséget aszerint, hogy milyen ideológiák tapadnak ezekhez a jelképekhez. Tisztelt Országgyűlés! Ennek előrebocsátása után nagyon röviden a módosító indítványokra kitérnék. Kirá ly B. Izabella módosító indítványa, amely mind a két paragrafus vonatkozásában mellőzést javasol, tulajdonképpen az egész törvényjavaslatot ellenzi, ez ízlés dolga, de teljesen természetes, hogy ezt úgy kell érvényesíteni, hogy nem szavazza meg az a javasl atot, a végszavazásnál nemmel szavaz, aki úgy gondolja Király B. Izabellával egyezően, hogy nincs szükség erre a javaslatra. A másik jelentős javaslat Orbán Viktor javaslata, ami viszont már érdektelenné vált annak következtében, hogy a taxáció, ami ennek a javaslatnak a lényege, az átmegy abba az alkotmányügyi bizottsági javaslatba, amit előterjesztőként támogatunk, és amit legjobb tudomásom szerint a FIDESZ is támogat. Schiffer János és Szili Sándor javaslata a jelentés 5. pontjában: nem tudunk vele egyet érteni, mert egyrészt csak a jövőre nézve határozza meg a szervezeteket, tehát jövőbeni szervezetekre irányul, és ellentétben áll azzal a megegyezéssel, ami az alkotmányügyi bizottságban kialakult, hogy éppen a jogbiztonság és a rendőrség eligazodása érdek ében taxációra van szükség. Ez sem alkalmazza a taxációt. Végezetül két, lényegében hasonló javaslat: a kulturális bizottság javaslata és 3 SZDSZes képviselő által előterjesztett javaslat, Kőszeg Ferenc és társai javaslatáról van szó. Ennek a két javaslat nak két hasonló eleme van. Egyrészt célzatossá teszi a bűncselekményt, tehát beviszi a
