Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
1581 Az első kérdést illetőleg utalnom kell arra, hogy az osztrák biztosítók a Magyarországon, illetőleg Ausztriában bejegyzett ügynö kökön keresztül 1989 óta terjesztik biztosításaikat. Az Ausztriában bejegyzett IVP Save Invest elnevezésű cég magyarországi kereskedelmi képviseletét 1992. április 7én jegyezték be a cégnyilvántartásba, s tevékenysége a nyár elején vált figyelemre méltóvá . A Pénzügyminisztérium Állami Biztosításfelügyelete közvetlenül azonban nem avatkozhatott bele, mivel biztosítási tevékenység közvetítésére ez a cég sohasem kért engedélyt. Az első szóbeli, majd pedig írásbeli bejelentések ellenőrzése után az Állami Bizto sításfelügyelet 1992. május 26án jelezte a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának, hogy az IVP fénymásolattal is bizonyítottan engedély nélküli biztosításközvetítést folytat. Az NGKM 1992. június 24én írott válaszlevelében jelezte, hogy a 3/19 89. KEM rendelet 5. §ának (2) bekezdése alapján csak akkor tudják visszavonni a bejegyzésről szóló határozatot, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a levélben megjelölt cégek Magyarországon jogszabálysértő tevékenységet folytattak. Az Állami Biztosítá sfelügyelet 1992 nyarán az Országos Rendőrfőkapitánysággal és a Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködve újabb vizsgálatot folytatott, begyűjtötte a szükséges bizonyítékokat, és átadta azokat az NGKMnek. Az átadott dokumentumok alapján az NGKM 1992. novembe r 8án kelt határozatával törölte az IVP képviseletet a cégnyilvántartásból, és visszavonta az iroda megnyitásához adott hozzájárulást. Az államapparátus különböző intézményeinek összehangolt intézkedései alapján tehát 5 hónap alatt sikerült feltárni és bi zonyítékokkal alátámasztottan intézkedni az IVP Save Invest jogszabálysértő tevékenységéről. Ilyen jellegű ügyben ezt az időtartamot a magam részéről nagyon is kedvező időtartamnak és rövidnek ítélem. A képviselő úr második kérdésére sajnos kénytelen vagyo k tudatosan leegyszerűsített választ adni. A Kormány lényegében a következő két ok miatt nem tudta rendezni eddig az ügyet. 1. A biztosítási szerződést aláíró állampolgáraink sajnos önmagukat is jogilag igen kiszolgáltatott helyzetbe hozták. Önként vállalt ák ugyanis az osztrák polgári jog, illetve az ottani biztosításfelügyeleti jog hatálya alá való bekerülésüket. Könnyen belátható, hogy egyetlen magyar kormányzati intézménynek sincs joga arra, hogy érvényesnek minősített szerződések felbontására kényszerít sen rá bármely, Ausztria területén bejegyzett biztosítót. 2. A szerződések módosítása csak akkor valósulhat meg, ha a magyar biztosított írásos kérelmére az osztrák biztosító, továbbá a két ország illetékes hatóságai is írásban is egyetértenek az átalakítá ssal. (15.10) A magyar Kormány, illetve általa a megoldás előkészítésével megbízott Állami Biztosításfelügyelet taktikája ilyen jogilag és pénzügyileg behatárolt feltételek között kizárólag az lehetett, hogy az ösztönzés és az erkölcsi nyomás eszközeit veg yítve megkíséreljen meggyőzni minden érdekelt felet: az Ausztriában való pénzgyümölcsöztetés hasznánál is fontosabb érdekek szólnak a szerződések módosítása mellett. Örömmel kell korrigálnom a képviselő úr kérdésfeltevését. Az elmúlt év folyamá n az 5 érintett biztosító közül 2 ugyanis már belátta a magyar javaslat előnyeit, tevékenységét önként megszüntette, a meglevő biztosítási állományát pedig részben visszavásárolta, részben a magyarországi fiókjaira átruházta. S anélkül, hogy túlzott illúzi ókat keltenék, örömmel tájékoztatom a Parlamentet, hogy további 2 osztrák biztosító is belátta a magyar fél érvelésének ésszerűségét és írásban jelezte a jelenlegi helyzet megoldásában való készségét és érdekeltségét. Így napjainkban a két nyelven megfogal mazást nyerő megállapodástervezetekről folyik a bonyolult jogi és biztosítástechnikai vita. A körvonalazódó megállapodás lényege az, hogy a biztosítási szerződésállomány és a hozzá tartozó díjtartalék kerüljön át a Magyarország területén működő biztosítókh oz. Így a szerződések az érvényes magyar jogszabályoknak megfelelően folytathatók lesznek.
