Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF)
1547 elv, a kulturális autonómia elve, e kérdése kben a fejlett demokratikus országokban teljes az egyet nem értés. Az eltérés a részletszabályozásban van. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a törvényjavaslatról ugyanazok a nemzetközi fórumok mondtak igen jó véleményt, amelyek a '91. szeptemberi tervezete t is ismerték már. Fel sem merült, hogy visszalépésként értékelték volna, sőt, aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Kormány képes lesze majd a javaslatban vállalt kötelezettségek teljesítésére. E nemzetközi fórumok számára természetes, hogy a tervezete ktől a javaslatokig és a javaslattól a törvényig a szövegek változnak. Elég, ha csak a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájára utalok, melynek szövege az egy évtizedes előkészítés minden egyes lépcsőjében folyamatosan változott. De ígéretem sze rint, és pusztán az argumentáció részletes, mert maga a tárgykör a törvény általánosságához tartozik, legyen szabad idéznem e nemzetközi fórumok megállapításaiból. Általános tekintetben az Európa Tanácsban dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke kiemelte, hogy - idézek - "A törvényelőterjesztés messzemenően figyelembe veszi az emberi jogokkal kapcsolatos népcsoportokról folytatott nemzetközi vita legújabb eredményeit. Ily módon haladó példaként szolgálhat arra, hogyan ültethetők át a modern felismerések a belső ál lami jogba." A javaslat - idézem - "messzemenőkig modern kisebbségvédelmet kíván megvalósítani". Itt nyilván a FUEV elnöke azt érzékeltette, azt szerette volna megfogalmazni, hogy viszonylag friss, tudományos elméleti eredmények rögtön tükröződnek egy olya n törvényben, aminek a gyakorlatában NyugatEurópa is számos dilemma előtt áll. Vagy Worms úrnak, az Európa Tanács kijelölt raportőrének a bizottság véleményét tükröző álláspontja szerint a kisebbségek védelmének jogi megközelítése tekinteté ben a javaslat kétségkívül az európai élvonalban helyezkedik el. A magyar törvényjavaslat hivatkozási alapként szolgálhat a kisebbségek védelmének új útjait kereső minden országnak is. Az Európa Tanács Jogi és Emberi Jogi Bizottságának velencei, '92. novem beri ülésén számosan nagyra értékelték, hogy a Magyar Országgyűlés egy, még el nem fogadott törvényjavaslatot bocsát nemzetközi fórum elé, véleményezés céljából. Azt is igen pozitívan fogadták, hogy a magyar törvényhozás messzemenően figyelembe vette a nem zetközi jogi normákat. Ugyane bizottság vita során a magyar törvényjavaslatot - idézem - "a legelőremutatóbb, legprogresszívebb európai jogi megközelítések egyike"ként értékelte. Pozitívumként hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat részletesen szabályozza a kisebbségi lét szinte valamennyi vonatkozását. A jogalanyisággal kapcsolatban dr. Christoph Pan állásfoglalásában azt emelte ki, hogy a törvényjavaslat - idézem - "világos különbséget tesz a hagyományos népcsoportok és az úgynevezett új népcsoportok (tehá t vándormunkások - nyilván ez vendégmunkásnak fordítandó magyarra , menedékjogot élvezők) és mások között. Az érintett népcsoportok definíciója megfelel a nemzetközi vita legvégső állásának." Kiemelte továbbá, hogy a javaslat 13 Magyarországon élő népcsop ortot ismer el és sorol fel a törvény jogalanyának, és a felsoroltakon kívül minden további kisebbség - viszonylag egyszerű eljárás eredményeként - elismertetheti magát a feltételek megléte esetén a törvény hatálya alá tartozónak. Worms úr, a raportőr, nag yon fontosnak ítélte azt az elvet, hogy egy kisebbséghez való tartozás kizárólag egyéni elhatározás dolga. Álláspontja szerint ez az elv a magyar törvényjavaslatban megvalósul, mivel a javaslat meghatároza, hogy mely kisebbségekre terjednek ki a törvényben foglalt jogok, és egyúttal lehetőséget nyújt ezer fő kezdeményezése esetén más kisebbségeknek is arra, hogy külön népcsoportként regisztráltassák magukat. A törvényjavaslat azzal a figyelemreméltó újításával - mondja a jelentés , hogy a legalább egy évsz ázada magyar területen élő csoportokat fogadja el honos kisebbségként - idézem - "választ adott a nemzetközi szervezeteket és köztük az Európa Tanácsot is foglalkoztató egyik legkényesebb kérdésre". A bizottság szerint a kisebbségek meghatározása figyelemr eméltó adalék a definiálás körül évtizedek óta tartó nemzetközi vita számára is. E jegyben pozitívum, hogy a magyar javaslat megjelöli, mely népcsoportokat ismer el a magyar állam a törvény jogalanyának.
