Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF)
1548 Nagyon jelentősnek ítélik meg, hogy lehetőség van az ezer állampolgáros kezdeményezéssel kapcsolatban a kisebbségi státus elnyerésére. Azt is kiemelték, hogy az általunk szabadidentitásválasztásnak nevezett elv nemzetközi viszonylatban elsőként kerül be egy nemzeti törvénybe. A honosság meghatározott időta rtamhoz való kötését szintén figyelemreméltónak ítélték. (11.10) Ami az egyéni és a közösségi jogokat illeti Pan szerint a törvényjavaslat következetesen végigviszi az egyéni és a csoportos jogok között alkalmazott világos különbségtételt. Míg Worms úr, a raportőr közvetítésében a bizottság azt húzta alá nyomatékosan, hogy a törvényjavaslat - idézem - "Igen figyelemreméltó módon helyezi a hangsúlyt a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tételes felsorolására, az önazonosság megőrzésének és a földrajzi k ötődésnek a szavatolására. A kisebbségek kulturális autonómiájának területén kiemelt figyelmet fordít mind a közoktatás, mind a magánoktatás kérdéseire." Megítélésünk szerint a kisebbségek egyéni és kollektív jogait rögzítő fejezetek a jogok megfelelő fels orolását tartalmazzák. "A különböző országokban kevés olyan törvény létezik - írja , amely jogokkal ruházza fel a népcsoportokat, ezen kívül a kollektív jogok nem nyertek még nemzetközi szintű elismerést." A bizottsági vita szerint az egyéni jogokon túlme nően a kollektív jogok részletes felsorolásának nagy jelentőségét az is adja - és itt kérem a figyelmüket , hogy a nemzetközi jog nem ismeri el a kollektív jogokat. A magyar tervezet garanciákat biztosít a kisebbségek önazonosságának megőrzésére. A magyar tervezetben biztosított állami tervezetben állami és magánoktatási rendelkezések összhangban vannak a most elfogadott regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájával. Ami pedig a hatpárti egyeztetésen is oly sokat vitatott önkormányzatiságot illeti , véleményük szerint a törvényjavaslat az önkormányzatokra vonatkozóan olyan részletes szabályozást tartalmaz, amely az országos szinttől a legkisebb közigazgatási egységig elvileg minden igazgatási szintet átfog. A raportőri anyag kiemelte, hogy a bizotts ág nagyon eredetinek tekinti a kisebbségek önkormányzataira vonatkozó rendelkezéseket, s egyetért a helyi önkormányzatok kisebbségi képviseleti hatáskörének terjedelmes felsorolásával is. Egyetértettek ugyanakkor azzal, hogy a kisebbségi jogok gyakorlásába n nagy fontosságú a helyi önkormányzatok létrehozásának lehetősége, és különös jelentőségű, hogy a magyar javaslat biztosítja a kisebbségek számára helyi és országos önkormányzataik létrehozásának jogát. Ezt nemzetközi szempontból referenciaértékűnek ítélt ék meg. Ami pedig az ombudsman kérdését illeti, a sokféle igazgatási szintnek megfelelően elismerik, hogy a magyar törvényjavaslat megteremti a népcsoport ombudsmanalakját. Ezt örömmel köszöntötték és a bizottsági vélemény szerint a helyi szószólóra vonatk ozó javaslatnak azon rendelkezése, mely fontos hivatkozási alap lehet mindazoknak az európai szinten kibontakozó kezdeményezéseknek a sorában, amelyek az etnikai viszályok békés megoldását szolgáló mechanizmus megteremtését célozzák, világossá teszi, hogy a magyar törvényhozók szándéka nem pusztán a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek kérdéseinek lehető legjobb szándékú és szakmailag lehető legmagasabb szintű rendezésére irányul, hanem az egész kérdéskört biztonságpolitikai vagy egy szélesebb kontextusba h elyezik, ezzel a megfogalmazással ezt is érzékeltették. Ami az autonómiát és a nyelvhasználatot illeti, Christoph Pan véleménye, hogy a javaslat biztosítja az anyanyelven történő oktatást, és az állam kész az ezzel kapcsolatos többletköltségek átvállalásár a is. Több bizottsági képviselő felvetette, hogy - idézem - "A magyar törvénytervezet oly mértékben nem tartalmaz kötelezettségeket a kisebbségek részéről, oly mértékben liberális, hogy hasonló törvény alkalmazása más európai országokban veszélyes lehet" - fogalmazza a jegyzőkönyv. "A kisebbségi fanatikusok és a radikálisok könnyen visszaélhetnének ilyen jogi szabályozással."
