Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF)
1546 Ezzel kapcsolatban a következőkre szeretnék rámutatni, szeretnék és kell is, még ha nem is szeretnék, mert olyan t ényeket szeretnék sorolni, nemzetközi szakirodalomból vett vélemények közül, amelyek az általános vita keretében éppen külpolitikai dimenzióban aláhúzzák törvényünk fontosságát. Először arra, hogy nem volna szabad összetéveszteni a törvénytervezet műfaját a törvényjavaslatéval, mert míg az előbbi a Parlamenthez történő beterjesztés előtti dokumentum neve, az utóbbi már a Kormány által elfogadott és a Parlament elé terjesztett dokumentum neve. Ezzel európai szinten is tisztában vannak. A nagymúltú angol parl amentben például az egyiket draftnak, a másikat billnek hívják, vagy németül: Gesetzentwurf és Gesetzvorlage. Másodszor arra kell rámutatnom, hogy a '91. szeptemberi változat az, mely valóban a legmarkánsabb volt a tucatnyi tervezet között, idézem "nem a n emzetiségek és a Kormány közötti egyetértést tükrözte, hanem a Magyarországi Kisebbségek Kerekasztala és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal közötti politikai természetű megállapodást". Mint ahogy a Kerekasztal nem azonos a hazai kisebbségek teljes kör ével, úgy a Kormány maga sem azonos egyik hivatala véleményével, pontosabban strukturálisan sem azonos a hivatal a Kormánnyal. Harmadszor arra szeretnék rámutatni, hogy a '91. szeptemberi tervezet - hangsúlyozom, tervezet , jogalkotási szempontból laikus személyek munkája, akiknek ez az óriási érdeme ugyan áll, és ebből indult ki aztán később a jogszabály előkészítőinek a köre. Ez az érdem bizonyos körülmények között nyilván nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy kész szövegnek tekinthessük. A megállapodásb ól aztán később jogszabályt kellett készíteni, hiszen egy szöveg nem attól lesz jogszabály, hogy pontokba, vagy ha úgy tetszik, paragrafusokba szedjük. Ezért a Kormány ezt követően egy kodifikációs bizottságot kért fel jogszabályszerkesztésben járatos szak emberekből, akik a szeptemberi változatot a kisebbségi szervezetek képviselőinek bevonásával jogszabállyá formálták, lehetőség szerint tiszteletben tartva a '91. szeptemberi változat alapszövegét. Ezt követően pedig a jogalkotásról szóló '87. évi XI. számú törvény előírásai szerint le kellett folytatni a szükséges egyeztetéseket, részben az államigazgatásban, részben pedig az érdekelt társadalmi szervezetek körében. Az egyeztetés során természetesen érkeztek be észrevételek, módosító javaslatok, olyanok is, amelyeket szakmailag is érdemes volt figyelembe venni, és kellett is figyelembe venni, hiszen mi más célt szolgált volna maga az egyeztetés? A törvénytervezetet több mint száz fórumon megvitatták, egyebek között helyi és országos kisebbségi szervezetek, k isebbségi települések polgármesterei, megyei közgyűlések kisebbségi bizottságai. A Kormányt e kötelezettsége, mármint az egyeztetés kötelezettsége alól az sem mentette fel, hogy a Kisebbségi Kerekasztal nem mindig tartotta fontosnak az érintett közösségeke t megkérdezni. Negyedszer arra kell rámutatnom, hogy teljesen érthető ezek után, hogy a törvény által kötelezően előírt egyeztetés során változott a szeptemberi dokumentum szövege. E változások szakmai szempontból erősen javították a szöveget, és megjelení tették mind a végrehajtásban érdekelt kormányszervek, mind az önkormányzatok, mind pedig a kisebbségi közösségek egyeztetés során tett bedolgozható, és aztán be is dolgozott észrevételeit. Itt mondom el, természetesen nemcsak azoknak a nevében vagy részérő l, akik részt vettek a kisebbségi törvény hatpárti egyeztetésében, hogy ebben a nem minden fáradtság nélküli, többfordulós munkában is számos olyan javaslat született, amely álláspontom szerint hasznára vált a szövegnek. Fontosabb ennél, hogy a kisebbségek bevonásának hasonló intenzitására aligha van példa a jogalkotás területén. Nem ismerünk más olyan, kisebbségekkel kapcsolatos törvényt a nemzetközi palettáról, amely ennyire szövegszerűen is magán viselné a kisebbségek keze nyomát, mint az előttünk fekvő törvényjavaslat. Ötödször el kell mondanom, hogy a '91. szeptemberi tervezet és a '92. évi júniusi javaslat között lényegi egyezés van a legtöbb kérdésben. Ugyanaz a személyi hatály, a definíció, az önkormányzati
