Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF)
1545 kormánykezdeményezésről van szó, az Országgyűlés s zabályai értelmében azt köteles tárgyalni, és az ügyrendi javaslat csak korlátozottabb célt jelölhet meg, például a törvényjavaslat tárgyalásának elnapolását, elhalasztását és így tovább. A levételét nem! Tehát amennyiben akár írásban, akár szóban erre vis szatér képviselő úr, akkor ilyen értelmű javaslatnak van lehetősége. Javaslata most sem teljesen egyértelmű, mert ugyan levételt hangsúlyoz, de azt mondja, hogy célszerűnek tartja a javaslatot, de egy bizonyos feltételtől teszi függővé. Ezért kérem, legegy értelműbb lesz akkor, ha röviden írásban ezt, az előbbiek figyelembevételével megismétli. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik Csapody Miklós a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Csapody Miklós (MDF) CSAPODY MIKLÓS, DR. (M DF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság leendő kisebbségi törvényének jelenlegi jelentősége valamennyi képviselőtársam, az egész magyar közvélemény és közelebbi, távolabbi szomszédságunk előtt egyaránt jól ismert; ennek részletezésébe va gy ennek aláhúzásába sem az általános, sem pedig a részletes vitában nem szeretnék belebocsátkozni. Csupán annyit szeretnék kiemelni, hogy ennek a törvénynek nem pusztán külpolitikai vonatkozásai, hanem igen jelentős, teljes külpolitikai dimenziója is van. Ezért szeretnék röviden visszautalni egy 1993as március 9i hozzászólásra; nevezetesen Wekler Ferenc képviselőtársamnak rendkívül alapos és körültekintő hozzászólására, amelyben több jelentős kérdésről szólt. Szólt ezek sorában finanszírozási, támogatási , önkormányzati, valamint a kisebbségi pedagógusképzés számos kérdéséről. Ezek sorában azonban, amiért én őt most idézem, az voltaképpen két ügy, két szempont. Az egyik, az első, az, amiben vele egyetértek és amit örömmel idézek vissza emlékeztetőül. Ez pe dig az, hogy álláspontja szerint - és az én álláspontom szerint is - a kisebbségi törvénynek - nem nemzetiségit használok - az alapvető feladata az lenne, hogy a Magyarországon élő kisebbségek számára megteremtse az identitás megőrzésének lehetőségét. Megt eremtse annak lehetőségét, hogy Magyarországon az anyanyelvükkel élni tudjanak és az anyanyelvüket ápolni tudják: a kisebbségi kultúrát ápolni tudják azok, akik Magyarországon ma még ebben a kisebbségi körben megtalálhatók. Amit ő még említett ezzel kapcso latban, az a következő - és szintén teljes egyetértésemmel találkozik: a kisebbségi törvénynek alapvető feladata az, hogy ezeknek a felsorolt kisebbségi állampolgároknak segítsen, ezeknek az állampolgároknak nyújtsa azokat - ha úgy tetszik - a többletjogok at, azokat a garanciákat, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország színes nemzetiségi palettája megmaradjon, mindannyiunk, a magyarság, tehát a magyarországi magyarság érdekében is, mert ezek a szigetek jelentik azokat a kapcsolatokat, amelyekről már töb ben beszéltek előttünk - mármint akkor! Ezek jelentik az ország sokszínűségét, ezek jelentik azt a kulturális értéket, ami többé teszi Magyarországot, mint hogyha csak egy nemzetiség lakná. Ezzel kapcsolatban jelentkezik aztán az a kérdés, amivel már kevés bé tudtam, tudok egyetérteni - és ez pedig a törvényjavaslat és a törvénytervezet mikéntje. Wekler Ferenc képviselőtársam egyetértőleg idézett kitételeit követően elmondta azt is, hogy számára érthetetlen, hogy a Kormány által 1992 júniusában beterjesztett törvényjavaslat eltér a magyar nemzetiségek által - ezt idézem tőle - "támogatott és a Kormánnyal közösen kidolgozott törvényjavaslattól". Képviselőtársamat megdöbbentette és nem egyedül volt ezzel a döbbenettel - és aztán azzal sem, amit ezzel keltett , hogy a Kormány nem terjesztette ezt a Parlament elé, holott ez - idézem: "európai szinten is bemutatásra került" - idézőjel bezárva. (11.00)
