Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - TÓTH SÁNDOR (KDNP)
1541 balladadallamot, kikapja Lőrinc kezéből a furulyát, összetapossa. A másik kettő - a román és a szász - föláll, hogy nekiveselkedjék az őrmesternek, de Lőrinc leinti őket: hagyjátok! És csak ennyit mond az őrmesternek: Te balga, közös kincsünket rontottad össze. Amikor ezt a törvényjavaslatot elolvastam, megnyugodtam, és kereszténydemokrata jó szívvel mondom, hogy egy olyan tisztességes törvényről van szó, amely végre talán a közös asztalt megteremtheti itt, Magyarországon, ahol ugyancsak akadnak még mindig problémák és gondok. Ha a történelembe belelapozunk csak, és bizonyos kérdésekre irányítjuk a figyelmünket, akkor megállapíthatjuk, hogy tulajdonkép pen 1867ben áll vissza a középkori Magyarországnak az a területi egysége, amelyről a történelem oly sokat írt és még fog írni, és miként a IX. és XV. század között, egyház és etnikum sajátságosan összefonódott a középeurópai térségben. Ezt példaként emlí tem, hiszen orosz és porosz területeken például az erős elnemzetlenítő akciók sorának kivédésében éppen a római katolikus egyház játszott döntő szerepet. A monarchia örökös tartományai erős területi önállóságot kapnak, amely a helyi etnikumok nemzeti öntud atosodását is elősegíti. Nemzeti kisebbségek új középosztálya nő föl, az ipari forradalom a térségben az etnikai keveredés újabb hullámát indítja azonban el. Ez a keveredés személyes jellegű, a polgári állam fölbontja a települések etnikai kiváltságait. A kollektív jogot a polgári állam nem ismeri, de a kollektív elnemzetlenítést sem. Az új munka- és településrend morzsolja az évezredes etnikai szokáshagyományokat, s ha az 1920 és 1990 közötti időszakot tekintjük térségünkben, új államok belső ellentéteivel találkozunk. Kiemelem: az új nemzeti államok településpolitikája, telepítéspolitikája belebotlik a cigánykérdésbe, és valljuk be, a politika máig nem tud mit kezdeni a problémával. Jogos tehát a kérdés: melyek az új nemzeti államok előnyei és melyek a hát rányai? Egy biztos választ mondhatunk: az addig is spontán etnikai ellentétek állami képviseleti nemzeti ellentétekké váltak. A volt szovjet fölfogás ekként hangzott: az etnikumhoz tartozás nem lehet hátrány, de az etnikum nem hordoz értékeket. A program a társadalmi egyenlősítés, a nemzeti, a vallási hagyományok szétrombolása volt. A falusi társadalom felbomlott, a magántulajdont fölszámolták, és ezzel az egyén függetlenségét is lehetetlenné tették, szellemiségében az állam rabja lett. A kisebbségi kultúrá k gazdasági alapját megszüntették, az egyházakat tönkretették, és ezzel derékba törték az etnikai hagyományőrzés egyik fontos pillérét. Felbomlottak az utolsó kisebbségi, etnikailag egységes települések. Kivételt képeztek a nagyobb területen egységben élő kisebbségek, szaknyelven: "a teljes szerkezetű kisebbségi társadalmak". Mindezekből következik, hogy az állami kultúra terjesztése eszköz lett a többségi nemzet kultúrájának előnyhöz juttatására. Nincs helyük a kis és a személyi autonómiáknak. A legsúlyosa bb kérdések egyike ez, ezért az előttünk lévő törvényjavaslat a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogairól preambulumában, mint már többször is elhangzott, hangsúlyozza: "Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogait alapvető állampolgári szabadságjogokként ismeri el, és mindezek tiszteletben tartásának a Magyar Köztársaságban érvényt szerez." Tamási Áron elbes zélése mai képbe került. Ezért újra és újra át kell gondolnunk az egyén és a település, a nemzet és az állam, vagyis területigazgatás kapcsolatát. S mert törvényjavaslatunk az etnikai sokszínűséget mint értéket képviseli, tisztában van azzal, hogy az ellen tétek feloldásában az állami adminisztráció eszközeinek is részt kell vállalniuk. A konfliktusok ugyanis összetettek: szociális, kulturális, politikai, érzelmierkölcsi, ezen belül hadd hangsúlyozzam, vallási érzékenységek is összecsaphatnak. A kereszténydemokrata vélemény türelmet és megértést hirdet, tartózkodást az állam területén élő nemzetek egymás elleni kijátszásától, figyelmet a kisebbségi nemzetek közötti harmónia megteremtésére. A politikai, szociális esélyegyenlőséget tűzi zászlajára , a szolidaritást, s ezért - mint
