Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - VARGA JÁNOS, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH VILMOS (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SPEIDL ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ)
1512 bizottsághoz, és amelyet a kisebbségi bizottság kormánykoalíciós többsége elfogadásra javasol az Országgyűlésnek. 12 szervezet pályázati igényét, dokumentációit átvizsgálta a szabadde mokraták egyik szakértője, és súlyos visszásságokat állapított meg az előterjesztésben. Arról van szó, hogy véleményünk szerint egy álobjektív pontrendszert hozott létre az Etnikai Hivatal, megerősített ebbéli felfogásomban MDFes költségvetési bizottsági képviselőtársunk, sőt a Pénzügyminisztérium munkatársa, Giczy úr is. Álobjektívnek, önkényesnek nevezzük ezt a pontrendszert, mert a tagszervezetek számát, amely az egyik tényezője a pontrendszernek, és amely az egyik meghatározó szorzószámát jelenti a vég összeg kialakításának - ez a tagszervezeti létszám, a hivatal által önkényesen lecsökkentett azoknál a szervezeteknél, ahol ő úgy gondolja. Példa erre a Phralipe Független Cigányszervezet például, amelynek 70 szervezete van. Az elnöke pontosan rögzítette, bejelentette a 70 tagszervezet helyét, a vezetője nevét, címét és ugyan nem mellékelte hozzá a helyi önkormányzat igazoló jelentését, hiszen erre nem is volt lehetőség, mert tíz nap volt összesen, és az a levél, amelyet a kisebbségi bizottság elküldött a szervezeteknek, nem határozta meg egyértelműen, hogy hozzanak igazolást a szervezetek a helyi települési önkormányzatoktól arra vonatkozóan, hogy létezike ott helyi egyesület. Ezért a szervezetek túlnyomó többsége nem is küldött ilyen igazolást, és azokná l a szervezeteknél, ahol a hivatal úgy gondolta, hogy maximálnia kell 25ben, 25 pontot ad, annak ellenére, hogy 70 tagegyesülete van. Az egyik egyesületet, például a Cigány Ifjúsági Szövetséget, amelynek a hivatal is jól tudja, hogy közel sincs 50 tagegye sülete, sajnos, 50 tagegyesülettel fogadja el, a Phralipe esetében 25 tagegyesületet ismer el. A tagszervezetek számát illetően kifogásunk van például a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód- és Szabadidő Szövetségénél, amely szervezet tavaly és most sem jel ezte, hogy hány tagegyesülete van, hány településen van szervezete, ennek ellenére a hivatal 25 szervezetet ismer el. Hasonló a helyzet a Magyarországi Romák Liberális Szövetségénél. Itt is 15 szervezetet mond a hivatal szubjektív megítélése szerint. Az ig azoltság mértéke a második fő komponense ennek a pontrendszernek, s itt - mint mondottam - a szervezetek túlnyomó többsége nem tudta igazolni, mert csak "lehetőség szerint hozzon igazolást a szervezet" című felhívás volt a levélben, amelyet a bizottság köz ölt, s a többségük nem küldte be ezt az igazolást, idejük sem volt rá. A képviselőtársnőm például, Jakab Róbertné, azt mondta, hogy ha egy szervezetvezető elküldi a jogi felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot, akkor igenis el kell fogadni ezeket az info rmációkat, amenynyiben pedig kétségei támadnak a hivatalnak vagy a bizottságnak, akkor legyen szíves megkérdezni pl. az illetékes önkormányzatokat, hogy működike ott helyi egyesület vagy nem működik. Ezt a hivatal nem tette meg, hanem önkényesen fogadott el plusz- vagy mínuszlétszámokat, pontosabban tagszervezeti számokat. Ez a kettő, a tagszervezetek száma és az igazoltság mértéke adta valójában a szervezetek pontszámát. Így azután nem objektív és nem elfogadható pontszámok jöttek ki. Azután a hivatal dön tötte el azt, hogy a pénzfelhasználás és a tevékenység mennyiben van egymással koherenciában. Ő döntötte el, hogy az anyag mennyire teljes, mennyire részletezett. A következő meghatározó része, komponense ennek a pontrendszernek az ÁSZjelentés, amelyről s zólni kívánok. ÁSZjelentés a Magyarországi Németek Szövetségénél, a szlovákok szervezeteinél, a Magyarországi Roma Parlamentnél, a Phralipénél és az Amalipénél volt. Semmiféle kivetnivalót nem találtak az idézett cigányszervezetek abban, hogy az Állami Sz ámvevőszék - noha az első és demokratikus cigányszervezetekről van szó, és az első demokratikus parlamentarizmust modellező cigánypolitikai szerkezetről, a Magyarországi Roma Parlamentről van szó - vizsgálatot végzett. Nagyon fontosnak ítéljük azt, hogy va lódi pénzügyi kontroll is átvilágítsa ezeket a