Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A vasútról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - VARGA MIHÁLY, a FIDESZ vezérszónoka:
1499 szempontjait is. Olyan vasúti társasági struktúrát alakít ki, amely piaci körülmények között ösztönzi a hatékonyabb gazdálkodásra a vasúti társaságokat. A törvény lényeges ele mének tartanánk, hogy tisztázza a vasúti társaság, az állam és az önkormányzatok felelősségi körének és feladatainak elhatárolását; továbbá jöjjön létre az állam és az önkormányzatok, valamint a vasutak közötti korrekt elszámolási kapcsolatok szerződésben való rögzítésének szabályozása, mert csak így valósítható meg a vállalkozó vasúti társaság. Zárójelben jegyzem meg, hogy mindezt az Európai Közösség ajánlásainak megfelelően tegye, mármint a törvény. E szerződésekben kell szabályozni, hogy a vasúti társasá g milyen feltételek mellett vállalja az állami tulajdont képező pálya működtetését, és a társaság az államnak mennyit fizet a pálya használatáért. Továbbá ennek a szerződésnek része kell, hogy legyen a közszolgáltatásoknál érvényesülő megrendelőteljesítő kapcsolat alapján történő finanszírozás is, azaz az állam, illetve az önkormányzatok által megrendelt teljesítmények közvetlen bevételekben meg nem térülő költségei finanszírozásának szabályozása. Értelemszerűen szerződéses kapcsolat jöhet létre az országo s közforgalmi vasutak és az állam, illetve az önkormányzatok között, de a helyi közforgalmi vasutak és az önkormányzatok között is. E szerződésekre vonatkozó alapelveket is rögzíteni kell - véleményünk szerint - az új törvényben. A beterjesztett törvényjav aslat a fenti alapelveket csak részben elégíti ki, és a korábbi javaslatokhoz képest visszalépést jelent elsősorban abban a vonatkozásban, hogy erősen leszűkíti az állam részvételét a vasutak finanszírozásában. Az állam - a nyugateurópai vasutak általában normatív támogatási rendjével szemben - a vasutak mindenkori támogatását a költségvetés lehetőségéhez igazítja, és a vasút az őt megillető támogatást továbbra is csak tervalku során, a mindenkori erőviszonyok függvényében tudja csak érvényesíteni. Erre ut al többek között a törvényjavasla 3. §a, mely szerint az állam csak hozzájárul a tulajdonában lévő vasúti pályák és tartozékai működtetéséhez, azaz nem vállalja magára a működtetéssel kapcsolatos költségek teljes körét. A decemberi változatban még az szer epelt, hogy az állam ellátja - itt az "ellátja" szón van a hangsúly - a tulajdonában lévő pályák és tartozékaik működtetését. A jelenlegi megfogalmazás véleményem szerint ellentétes az Európai Közösség ajánlásaival és a Kormány 3108/1992. számú határozatáv al is. Ennek alapján meglehet, hogy a jövőben sem lesz 10%nál magasabb az állami támogatás mértéke. A 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az állam csak a közszolgáltatási tevékenység alapellátási feladatköréből származó bevételeket egészítené ki, ugya nakkor a tervezet sehol sem definiálja az alapellátás fogalmát. A tervezet további súlyos hibája, hogy nem definiálja a pályahasználati díj megállapítási elveit. Ennek ismerete nélkül semmilyen vasúti társaság nem képes üzleti tervet készíteni és gazdasági társaságként működni, illetve vállalati stratégiát készíteni. Ugyanezen 3. § (2) bekezdésével kapcsolatosan az a törekvés érhető tetten, hogy az állam ki akar vonulni a városok közlekedésének támogatásából; a közszolgáltatások terheit, valamint a működtet ést teljesen az önkormányzatokra kívánja átruházni anélkül, hogy bárhol is utalna a feladat forrásainak biztosítására. Ez azért is problematikus, mert ezen a területen meglehetősen korlátozottak a vasúti társaságok vállalkozási lehetőségei. Másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy egyes városok tömegközlekedésükkel nemcsak lokális igényt látnak el. Nyilvánvaló, hogy a BKV szolgáltatásait nemcsak a főváros polgárai veszik igénybe. Példaként hadd említsem meg, hogy Lisszabon város tömegközlekedési vállalat ának költségeit az állam 25%ban támogatja, Londonét körülbelül 1516%kal, Párizsét az állam szintén 1516%kal támogatja.
