Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - HORVÁTH LAJOS (MDF)
1470 Felszólaló: Horváth Lajos (MDF) HORVÁTH LAJOS (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Bá r nem vagyok orvos, de annyi orvos van közöttünk, hogy megtanultam tőlük: az a sebész a jó sebész, amelyik pont akkorát vág ki, amekkorát ahhoz kell kivágni, hogy a beteg egészségben megmaradjon - se többet, se kevesebbet nem szabad. Én most arról szeretné k szólni, amit talán nem kellett volna kihagyni ezekből az alapelvekből. Perjés Gábor képviselőtársam már említette, a határőrségről szeretnék néhány szót szólni. De mielőtt rátérek erre, engedjék meg, hogy néhány mondatban reflektáljak az elhangzottakra, mert nagyon érdekesek voltak. Először is a Sziliféle módosító javaslatra. Én azt hiszem, alapvetően egyik kezdeményezője voltam annak idején, hogy nagyobb beleszólása legyen a Parlamentnek az ügyek folyásába. Azonban valamiféle önkorlátozással szabad mind ezt megoldanunk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Magyarország nemcsak hogy nem prezidenciális rendszer, de ráadásul a parlamenti kormányzás sem felel meg a magyar hagyományoknak és a magyar jogrendnek. Ezért nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy a magya r Országgyűlés túlságosan mélyen, végrehajtói szinten szólhasson bele a honvédelmi bizottság által akár a Kormány dolgába. Természetesen mint képviselőnek nekem is jól esne, ha bele tudnék kotnyeleskedni a döntésekbe, de el kell fogadni azokat a játékszabá lyokat, amely játékszabályok tartják össze ezt a köztársaságot, és ezek a játékszabályok nem teszik lehetővé azt, amit Szili képviselő úr nagyon nagy jószándékkal kért tőlünk, hogy fogadjuk el és tegyük az alapelvek részévé. Éppen ezért, bár nagyon tisztes ségesnek tartom Király Béla képviselőtársamnak a felvetését, indoklását, igazi amerikai temperamentummal adta elő azt a rendszert, amely ott nagyon jól működik, de én azt hiszem, hogy egy egészen más kontinensen, Magyarországon egy másik rendszert is lehet jól működtetni, és nem feltétlenül szükséges, hogy ezt úgy tegyük, hogy lemásolunk egy amerikai felépítést. Azon kívül nagyon fontosnak tartom, hogy amikor a beszámoltatás gyakoriságáról beszélünk, ne felejtsük el, hogy nem arról van szó, hogy az Országgy űlés a jogai szerint nem kérhetné bármikor a kormányzattól, vagy az illetékes minisztertől, hogy beszámoljon, ha kell akkor a honvédségről vagy a honvédelem helyzetéről. Arról van szó, hogy legalább kétévenként mindenképpen be kell számoljon, minden külön felkérés nélkül. Ebben az esetben értelmetlenné válik az évekkel, a hónapokkal való játék, hiszen most ezt tesszük. Miért alkotmányosabb félévenként, évenként vagy kétévenként előírni? Ezért tartom talán egy kicsit feleslegesnek az erről való vitát, és az eredeti előterjesztés szerinti elfogadás esetén úgy érzem, hogy semmiféle csorbát nem szenved a Parlamentnek semmilyen jogosítványa vagy lehetősége. Nagyon röviden engedjék meg, hogy most akkor a határőrségről beszéljek, ugyanis egy nagyon lényeges része a fegyveres erők, a honvédelem, az ország védelmi struktúrájának az, hogy a határőrséget hova soroljuk. (19.00) Mégpedig éppen azért, mert rendkívül speciális helyzetben vagyunk itt, KözépEurópában, a körülöttünk dúló - többékevésbé - háborúk ölelésében, illetve a kiszámíthatatlan helyzet következményeképpen. Mi a határőrség szerepe ma Magyarországon? Először is el kell mondjuk, hogy kettős szerepe van. Ez nagyon fontos. Van egy rendészeti szerepe, és a rendészeti szerepet nem szabad átadnunk; és ezt dekla rálnunk kellett volna, hogy nem szabad átadnunk a honvédségnek, ugyanis egyfajta határcsendőrséget, mondhatnám, csendőrséget hozunk ezzel jogilag létre, ha rendészeti szerepet adunk! Ha pedig nem adunk, nem tudjuk megoldani azokat a feladatokat, amik termé szetszerűleg sajnos várnak a határőrségre, hiszen a határőrség nemcsak védi a határt, hanem igazoltat, előállít, migrációs csoportok - ha kell - visszafordításában vesz részt, tehát általában olyan jogosítványokkal