Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - HORVÁTH LAJOS (MDF)
1471 kell bírjon, amely jogosítványokat én - a mennyire a demokráciában hiszek, azt hiszem, nem szabad - nem adnék meg demokráciában egy hadseregnek, különösen békeidőben. A határőrség rendészeti feladatainak végrehajtása során előtérbe kerültek az utóbbi időben a bűnüldözési feladatok, a kábítószer, f egyver, lőszer, sugárzó anyagok csempészete, lopott gépkocsik és az embercsempészet, árucsempészet elleni küzdelem, a veszélyes szállítmányok kiszűrése. A migrációs folyamat megköveteli a hatékony idegenrendészeti tevékenység végzését, amely részben a beut azási feltételek, a Magyarországon való tartózkodás szabályainak ellenőrzését, valamint a jogellenes átlépők elleni eljárást foglalja magában - hangsúlyozom, az eljárást. Az előbb elmondottak azt bizonyítják, hogy a határőrség rendészeti feladatai nagyságr endjében megnövekedtek, részben új feladatok jelentkeztek, és egyes feladatok tartalma minőségében változott meg. A rendészeti feladatok döntő része a határ őrzésén és a határforgalom ellenőrzésén keresztül kerül megvalósításra, amelynek során a határőrség feltartóztat, igazoltat, előállít. Ezt nem követelhetjük meg honvédséghez sorolt alakulatoktól. Halaszthatatlan nyomozati cselekményeket és előzetes szabálysértési intézkedéseket hajt végre, az eljárásra jogosult hatóságok részére biztosítja a bizonyítéko kat. A határőrség határvédelmi feladatai pedig nem most alakultak ki, azonban azok tartalma az elmúlt időszakban a környezetünkben beállt és már említett változások miatt új tartalmat és minőséget kapott. Az elmúlt évtizedekben a határőrség részben az őrsö k erejével, részben tartalékos állománnyal hajtotta volna végre védelmi feladatait. Ezen erők felszereltsége és képzettsége azonban szükséghelyzetben hatékony védelmi feladatokat végrehajtani képtelenek lettek volna - azt hiszem, ezt beláthatjuk mindannyia n , és így 1990től határaink mentén, elsősorban a déli viszonylatban, máig is ható feszültségek, konfliktusok jöttek létre, aminek következménye az, hogy a határőrség új feladatok előtt áll, újfajta problémakezelést igényel. Három fő tartalmi kérdésre ke ll koncentrálnia a határőrségnek. Az egyik az exodushelyzetek kezelése, tömeges menekülők fogadása, szűrése - erre volt példa, tisztelt hölgyeim és uraim, nem arról beszélek, ami elvont, valami nem kívánt, esetleg bekövetkező, hanem ami már bekövetkezett , és ebben az esetben az akciószázadoknak szerepük van. És az akciószázadok helyére, azt hiszem, jogilag egészen képtelen helyzet állna elő, ha honvédséghez tartozó alakulatokat küldenénk, és azokkal rakatnánk vissza - nem azt mondom, hogy erőszakkal, de talán azt is mondhatom, hogy kényszerrel - a menekülőket a vasúti kocsikba, és küldenénk vissza őket. Mert ilyen helyzet előállt és előállhat, és ehhez megfelelő jogosítványokkal rendelkező erőkre van szükség. És ilyen jogosítványokat, én arra kérem önöket , nehogy a honvédségnek adjunk - viszont ebben az esetben nem tehetünk mást, mint hogy megtartjuk a határőrséget körülbelül abban a helyzetben, amilyenben most van; illetve ha megadjuk ezeket a jogosítványokat, tisztelt hölgyeim és uraim, akkor az ellenzék létrehozta a csendőrséget, ami egy váratlan huszárvágás lenne, legalábbis énelőttem. Nos, a másik helyzet, amit kezelni kell, az a konfliktushelyzetek kezelése, ami - már szintén többször említett, tárgyalt módon - a szomszédos országokban kialakult, hazá nkra is ható veszélyhelyzetek kezelését jelenti. A határőrség megerősített határőrizetet hajt végre, és határbiztosítási feladatokat lát el, elhárítja az átsodródott vagy betört ellenséges csoportokat. Erre nagyon kevés példa volt, hál' istennek, de nem le hetünk biztosak, főleg ilyen alapelv esetében, amely talán egy évtizedre vagy többre is szólhat a Magyar Köztársaság, a magyar nemzet történetében. Előfordulhat, hogy bizony szembe kell néznünk ezekkel a problémákkal a jövőben, és erre igen jól, pontosan k örülhatárolt módon kellett volna leírnunk, meg kellett volna határoznunk a határőrség szerepét is mindazoknak a várható konfliktusoknak a kezelésében, amely várható konfliktusok sokkal nagyobb valószínűséggel fognak bekövetkezni, mint valami nagyobb lépték ű katonai konfliktus. És természetesen a határőrség harmadikként a hazánkat ért agresszió esetén a Magyar Honvédség alárendeltségébe kerül, tehát ilyen értelemben semmi aggodalomra nincs ok, tisztelt ellenzéki
