Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9414-es szám) részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1454 A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavasla t (9414es szám) részletes vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Most soron következik a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat részletes vitája. A költségvetési bizottság előterjesztését 9414es számo n kapták kézhez, a módosító javaslatokról az együttes jelentés a 9685ös számot viseli. Megkérdezem, a szociális bizottság kíváne előadót állítani. (Nem.) Nem. Az alkotmányügyi bizottság állíte előadót? (Nem.) Nem. Kérdezem, a képviselők közül kíváne va laki felszólalni. (Igen.) Hatvani Zoltán képviselő úr következik a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Dr. Hatvani Zoltán (SZDSZ) HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság 9414es sz ámú javaslatának 2. §a a kisvállalkozók munkahelyteremtő vállalkozásait sújtó egyik igazságtalanságot kívánja orvosolni. Az orvosolandó probléma lényege a következő: A munkahelyteremtő vállalkozás létesítéséhez nyújtott támogatást a felhasználás évében ad óalapot növelő bevételként kell elszámolni. Ezzel az összeggel szemben a beszerzés évében csupán a beszerzett tárgyi eszköz adott évre jutó amortizációja számolható el. Egy nagyon egyszerű és nagyon rövid példa kapcsán, képviselőtársaim, a következőről van szó. Ha egy munkahelyet teremtő kisvállalkozó 300000 forint támogatást kap egy adott évben, azért tárgyi eszközöket vásárol, abban az adott évben ezt a 300000 forintot adóalapot növelő bevételként kell elszámolnia. Ugyanakkor ebben az adott évben ennek a bizonyos tárgyi eszköznek az arra az évre eső amortizációját - tételezzünk fel egy 20%os amortizációs kulcsot , 60000 forintot számolhat el, tehát az adóalapja a támogatás eredményeképpen 240000 forinttal növekszik, ennek, 40%os adókulccsal számolva, eg yszerű szorzás, 96000 forint az adóvonzata. Tehát a 300000 forint támogatással szemben 204000 forint támogatást kapott, mert vállalta, hogy munkahelyteremtő vállalkozást létesít. Ezt a problémát a kisvállalkozók érzékelték. A területfejlesztési alapot keze lő pénzintézethez az információ eljutott, illetve ők is felismerték. Így interpelláltam én ebben a kérdésben február 8án a pénzügyminiszter úrhoz. (17.40) Az interpellációmra, sajnos, a miniszter úr akkor adott helytelen válaszát a tisztelt Ház elfogadta. De szerencsére, törvénymódosítást kezdve, felkarolta ezt az ügyet Dávid Ibolya képviselőtársunk is, majd ennek egyenes következményeként a költségvetési bizottság is, és így született meg az a törvénymódosító javaslat, amelynek 2. §a ezt a korábban által am felvetett problémát, úgy tűnik, megoldaná. Megoldaná, első látásra úgy tűnik, mert - az előbb említett példánál maradva - lehetővé teszi, hogy a kapott támogatásnak megfelelően a beszerzett tárgyi eszköz értékét is még abban az évben a kisvállalkozó egy összegben, költségként elszámolhassa. Tehát kapott 300000 forint támogatást, növekszik az adóalapja, de ugyanennyit elszámol költségként, tehát az adóalapja nem változik. Úgy tűnik első hallásra, diadalmaskodott az igazság, meg van oldva a probléma. Azonb an közel sem ilyen egyszerű a helyzet, tisztelt képviselőtásaim! Nem egyszerű, mert ugyanezt a
