Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ANDRISKA GÉZA, DR. (SZDSZ)
1421 Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotm ányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint más előterjesztő, majd a vita végén szeretnék választ adni. De ha már itt a szó, azért meg kell mondjam, hogyha figyelmesen hallgatta volna képviselőtársam az előterjesztést, akkor nem ilyen következtetéseket vont volna le az általam elmondottakból, mint amit levont. És még egy megjegyzést teszek. Csak elébe menve bizonyos dolgoknak. Itt most nem egyéni képviselői előterjesztésről van szó. Én az alkotmányügyi bizottság elnökeként és annak képviselőjeként a bizottság által elfoglalt többségi álláspontot képviselem. Tehát ezt azért tartottam szükségesnek élezni, hogy az esetleges fölösleges személyes megjegyzéseket eleve kerüljük ki, mert nincs értelme. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen, helyes. Köszönöm. Megadom a szót Bethlen István képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Véletlenül. Igen, vé letlenül. Akkor következik dr. Andriska Géza képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Andriska Géza (SZDSZ) ANDRISKA GÉZA, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző hozzászólá shoz csatlakozva, illetve folytatva azt, a gyógyszertári központok 1957 óta tartoztak a tanácsok felügyelete alá. Ez a helyzet nem változott az önkormányzati választásokat követően sem, hiszen a kinevezési és a munkáltatói jogokat is az önkormányzat gyakor olja. Úgy gondolom, teljesen fölösleges a Kormány értelmezési irányelve, hiszen az 1991. évi XXXIII. törvény 52. §a meghatározza, mit kell érteni az önkormányzat közüzeme alatt. (18.30) Maga az önkormányzat ebben az esetben tulajdonosként jelenik meg. Egy ébként, ami a közüzem minősítést illeti, az többféleképpen is meg van fogalmazva. Egyrészt hatály szempontjából az 1991. évi XXXIII. törvény 52. § g) pontja, továbbá az 1992. évi LV. törvény 12. § (2) bekezdése és a 13. § (2) bekezdése, valamint maga az 19 92. évi LV. törvény 5. § (2) bekezdése is megfogalmazza ezt, hogy mi a közüzem. Visszatérve ide, a továbbiakban folytatom. Teljesen közömbös, hogy 1957ben ki volt az alapító. A lényeg, hogy a közüzemi tevékenységet folytató vállalat az önkormányzati törvé ny hatályba lépésekor tanácsi felügyelet alatt állte vagy sem. Márpedig a gyógyszertárak ennek a kritériumnak megfelelnek. S ami végképp meggyőzhet bárkit arról, hogy a törvények nem a jogfolytonosságra helyezik a hangsúlyt, az az önkormányzati törvény 12 . § (4) bekezdése, amely szerint az alapítói jogot gyakorló önkormányzat tulajdonába kell adni a fővárosi és a kerületi tanácsi közüzem vagyonát. A konkrét esetre kivetítve teljesen egyértelmű, hogy a gyógyszerellátás mint a lakossági szükségletet kielégít ő közszolgáltatás az egészségügyi ellátás elválaszthatatlan része, sőt, az 1991. évi XXIV. törvény 15. §ához fűzött indoklás a legkiemelkedőbb közszolgáltatásként deklarálja, tehát mint fontos szolgáltatást, ezért egyúttal alapellátás is. Egészségügyi ala pellátást speciális jellegére tekintettel csak külön jogszabály alapján lehet ellátni. Így mint alapellátást, külön jogszabállyal kell rendezni magát a gyógyszerforgalmazási tevékenységet is, amelyet minden hatályos és régebben hatályos jogszabály egyérte lműen közforgalmúnak minősít. Továbbá: gyógyszert kizárólag gyógyszertár forgalmazhat, amely az 1972. évi II. törvény szerint egészségügyi szervnek minősül.
