Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Az 1992. március 24-én Helsinkiben aláírt Nyitott Égbolt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
1395 Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor önök elé terjesztem az 1992. március 24én, a NATOtagállamok, valamint Bulgária, Csehszlovákia, FehérOroszország, Grúzia, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia és Ukrajna külügyminiszterei által aláírt Nyitott Égbolt szerződést - megerősítés céljából , akkor engedjék meg, hogy hangsúl yozzam ennek jelentőségét, mint az európai biztonság növelésének, illetve az európai biztonság szerkezetének egy fontos építőkövét. Hosszú volt az út, míg idáig eljutottunk, hiszen a Nyitott Égbolt gondolata 1955ben született meg, amikor Eisenhower amerik ai elnök javasolta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönösen nyissák meg légterüket egymás számára megfigyelő repülések végrehajtására. Ez az időszak az éleződő szembenállás körülményei között nem bizonyult alkalmasnak az e téren való előrehal adásra. Hosszú szünet után a kezdeményezést Bush elnök újította fel 1989. május 12én. Ennek hatására Kanada és Magyarország vállalta, hogy házigazdája lesz a NATO és az akkor még létező Varsói Szerződés tagállamainak részvételével összehívott konferencián ak. A Nyitott Égbolt konferencia első fordulójára 1990 februárjában került sor Ottawában, a második fordulóra pedig ugyanannak az évnek májusában, Budapesten. A Nyitott Égbolt rendszer létrehozásának célja a két katonai szövetség közötti nyitottság, átláth atóság fokozása, a bizalom erősítése volt. Már akkor is nagy hangsúlyt kapott az, hogy a megfigyelő repülések fokozhatják az addig aláírt, illetve a későbbiekben aláírandó fegyverzetkorlátozási megállapodások ellenőrzésének hatékonyságát. Magyarország kezd ettől fogva komoly erőfeszítést tett a konferencia sikere érdekében. 1990 januárjában magyarkanadai próbarepülést hajtottunk végre, akkor a kanadai légierő egy C130as szállítógépe végzett megfigyelő repülést a magyar légtérben, és ezen repülés viszonzás ára 1992 januárjában került sor, amikor magyar szakértők repültek egy radarral felszerelt kanadai géppel, kanadai terület fölött. A rendkívül merev szovjet álláspont miatt az első két forduló során nem sikerült véglegesíteni e szerződés szövegét. A Nyitott Égbolt konferencia a hagyományos, vagyis nem nukleáris fegyverzetek leszerelési tárgyalásainak végjátéka miatt, illetve a német egyesítés körüli felkavart helyzetben egy időre lekerült a napirendről. Felújítására csak 1991 szeptemberében került sor. A pol itikai helyzet kedvező változása lehetővé tette, hogy a konferencia fél év alatt befejezze a politikai egyezkedések és bonyolult műszaki jegyzőkönyvek sorát tartalmazó mintegy százoldalas szerződés kidolgozását. Ezek után írták alá a már említett 1992. már cius 24i szerződést. A szerződés lehetőséget biztosít a részes államok számára megfigyelő repülések végrehajtására, évente újra tárgyalt, arányos lehetőségek alapján, a részt vevő államok légterében. Biztosítja továbbá, hogy meghatározott számú részes áll am fölött, rövid előrejelzési idővel, a legkorszerűbb, éjjelnappal, minden időjárási körülmény között alkalmazható érzékelő műszerekkel hajtsunk végre repülést. Lehetőséget biztosít a szerződés arra is, hogy viszonylag kisebb ráfordítá ssal, a szerényebb műszaki vagy anyagi lehetőséggel rendelkező államok szintén hozzájuthassanak más államok által végzett megfigyelő repülések eredményeihez. Eddigi értesüléseink szerint a részes államok többsége a költségek csökkentése és a repülések haté konyságának növelése érdekében együtt kíván működni a többi állammal a szerződés végrehajtása során, és ezt az együttműködést a magunk részéről további bizalom- és biztonságerősítő tényezőnek tekintjük. Tisztelt Országgyűlés! Felmerülhet a kérdés, hogy a s zerződés jelentőségét nem csökkentie a két szemben álló hatalmi tömb szembenállásának megszűnésével kialakult új, változó politikai, katonai helyzet.
