Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (8989-es szám) részletes vitája - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A bányászatról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÁVOR KÁROLY, a környezetvédelmi bizottság előadója:
1326 bányászati egyéb földtani feladatokat, szakhatósági és hatósági jogköröket is egy meglévő földtani szolgálattól a Bányászati Hivatalhoz telepítené át. Ez azért sem logikus, hiszen ha me ggondoljuk, akkor a teljes földtannak, az ásványvagyon kérdésének, az ásványvagyongazdálkodás kérdésének csak egy kis szelete, ami a bányászat, és amit most a bányászatról szóló törvényben szabályozni kívánunk. Ezért tehát úgy gondoljuk, a környezetvédelm i bizottság tagjai, hogy ebben a törvényben a nem bányászati egyéb állami földtani feladatokról csak annyit kell és szabad mondani, amennyit feltétlenül szükséges, és nem szabad eldönteni ebben a törvényben egy másik terület sorsát és jövőjét. Nevezetesen, ahogy Szücs István képviselőtársam módosítási javaslata tartalmazza, hogy nincs szakhatósági jogkörre szükség, csak kötelező szakvéleményezésre, és ne önálló költségvetési intézményként, hanem alapítványként működjön az úgynevezett Magyar Földtani Alapítv ány. Ezzel az alapítványi felállással és a kötelező szakvéleményezéssel sem a Magyar Honi Földtani Társulat, sem a Magyar Tudományos Akadémia földtudományokkal foglalkozó X. osztálya és sem általában a földtan szakemberei, a Magyar Állami Földtani Intézet szakértői nem értenek egyet. (19.40) Többek között azért nem értenek ezzel egyet, mert az állami földtani feladatokat ellátó szervezetek a világon sehol sem működnek alapítványi formában. Mindenütt túlnyomórészt vagy teljesen költségvetési intézményként mű ködnek. Ez tehát az utolsó nagy ellentmondás az előterjesztő és a bizottságok egy része között. Ebben az ügyben beadott módosító indítványainkat, illetve azoknak a lényegét egyébként az alkotmányügyi bizottság is támogatta legutóbbi ülésén, és hevesen elle nezte az alapítványi formában történő működtetést. Röviden szeretném elmondani, hogy mit tart a környezetvédelmi bizottság és az alkotmányügyi bizottság is, több képviselőtársunkkal együtt, feltétlenül szükségesnek megfogalmazni a földtanról a bányászati t örvényben. Az ugyanis elképzelhetetlen, illetve folyamatosan szükséges, és igényként merül fel a Magyar Bányászati Hivatal részéről, hogy a földtannal az elmúlt több mint 120 év alatt folyamatosan gyűjtött adatokkal a földtan rendszeresen és folyamatosan e llássa a bányászati hivatalt, tehát a kettő egymást kikerülni nem tudja, egymásra lesznek utalva. Éppen ezért valamennyit szükséges szólni a földtanról a bányatörvényben. Az egyik kérdéskör, amit megfogalmaztunk új 48. §ként, hogy ezt a földtani szolgálat ot Magyar Geológiai Szolgálatnak hívjuk, amely állami földtani, földtani kutatásokat lát el, önálló költségvetési intézményként működik. Ez tehát az új 48. §. A második és nagyon lényeges része ennek a módosító csomagnak, amit a 49. szakasz (8) bekezdéseké nt fogalmazott meg a környezetvédelmi bizottság. Ez egyfelől arról szól, hogy a Magyar Bányászati Hivatal a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményét be kell hogy szerezze, másrészt pedig a nem bányászati, egyéb földtani területen az állami földtani és sza khatósági feladatokat a Magyar Geológiai Szolgálat látja el. Tehát igenis, szükség van ezekre a szakhatósági feladatokra. Egyebekben pedig megjegyezzük, hiszen itt most bányatörvényről van szó, hogy a Magyar Geológiai Szolgálat részletes feladatairól - ezz el a kiegészítéssel fogadta el az alkotmányügyi bizottság - működéséről és intézményeiről külön jogszabály rendelkezik. Elég hosszú egyeztetési folyamat, bízom benne, hogy már a végén tartunk, és bízom abban is, hogy sikerül mindenki számára egyértelműen m egfogalmazni, hogyha egyszer a bányatörvényben a bányászat kérdését, intézményét, hatósági és szakhatósági jogosultságát korrekt módon tudjuk szabályozni, akkor ne döntsük el a szakterület és az egyesületek, a szakemberek véleményével szemben és azzal elle ntétesen, hogy a nem a bányatörvény kompetenciájába tartozó, sokkal nagyobb kört, sokkal nagyobb területet felölelő földtan egész másként alakuljon, mint ahogy az előbb említettek kívánják, nevezetesen, hogy önálló költségvetési intézményként és az egyre i nkább igényelt veszélyes hulladékelhelyezés ügyében
