Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (8989-es szám) részletes vitája - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A bányászatról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
1327 például szakhatósági jogkörrel együtt működhessen ez a földtani szolgálat, amit a Magyar Geológiai Szolgálatnak javasolunk nevezni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm sz épen. Tisztelt Országgyűlés! További felszólaló nem jelentkezett, így a részletes vitát … (Szalay Gábor jelentkezik.) Igen, későn vettem észre, hogy jelentkezett. Szalay Gábor képviselő úr következik a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Szalay Gá bor (SZDSZ) SZALAY GÁBOR (SZDSZ) Elnézést Elnök Úr, még a múlt héten föliratkoztam. Tisztelt Képviselőtársaim! A bányászatról szóló törvényjavaslathoz mintegy 80 módosító indítványt nyújtottam be, részben Szűcs István, részben Pál László képviselőtársaimm al együtt, és részben saját nevem alatt, egyedül. Az indítványok jelentős hányadát az előterjesztő tárca is magáévá tette és támogatta, így akár elégedett is lehetnék, hisz ily módon módosító javaslataim nagy részének van bizonyos esélye arra, hogy hasznos uljon, hogy a törvény szövegében is megjelenjék majd. Hogy miért vetődik mégis erős árnyék örömömre, arról később még szólni fogok, most először csak elfogadott, pontosabban a bizottsági viták során elfogadásra javasolt néhány módosító indítványom lényegét ismertetném. Indítványaim vagy éppen közös indítványaink erdeményeként az alábbi változások várhatók az előterjesztő által a Parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szövegéhez képest. Legelőször megemlíteném mint leglényegesebb módosulást, hogy legalább a koncessziós szerződések esetében nem fix, nyereségfajtánként rögzített, és a kitermelés eredményességét alapvetően befolyásoló természeti adottságok különbözőségétől független kulccsal határozzuk meg a bányajáradék nagyságát, hanem a járadékelv érvényesül ésével, azaz kitermelési helyenként, különkülön a természeti adottságok függvényében. Pontosabbá lett a preambulum megfogalmazása. A nem bányászati célt szolgáló föld alatti térségek létesítése - gondolom, a metróalagutak, pincerendszerek is - a bányatörv ény hatálya alá tartozik majd. Nemcsak a kőolaj, gáz- és gáztermékvezetékek, de a kőolajtermékvezetékek is a bányatörvény hatálya alá kerülnek besorolásra. Nyílt területen a bányafelügyeleti engedély nemcsak a kutatásra, de az ásványvagyon feltárására és kitermelésére is jogosítványt ad majd. A koncessziós időtartam lejárta alkalmából kiírt új koncessziós pályázat elbírálási alapelve lesz, hogy a legkedvezőbb ajánlat feltételeinek vállalása esetén a koncesszió a volt tulajdonost illeti meg. A koncessziós szerződés alapján megépített külszíni létesítmények az üzembe helyezés időpontjával a bányavállalkozó tulajdonába kerülnek minden, a bányatörvény hatálya alá tartozó esetben. Az engedély és e törvény hatálya alapján gyakorolt bányászati tevékenysé gek esetében a fix bányajáradékkulcs minden külfejtéssel termelt nem fémes és nem energiahordozó ásványi nyersanyag esetén 5%, illetve geotermikus energiahordozó esetén 2% lesz. A növelt hatékonyságú művelési eljárással kitermelt kőolaj után nem kell majd bányajáradékot fizetni. Erre vonatkozóan egyébként Rudics Róbert és Tarnóczky Attila képviselőtársaim módosító indítványa lesz az, ami feltehetően végleges formájában kerül elfogadásra. A bányafelügyelet által kezdeményezett bányatelek módosítása a bányavá llalkozót hátrányosan nem érintheti.
