Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9406-os szám) általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
1300 Van egy másik probléma, ami nagyon veszélyes területekre vihet bennünket, de BácsKiskun megyében egész városok és községek vannak, ahol a hatvanas évek közepétől, pontosabban a hatvanas é vek végétől, de még inkább a hetvenes évek elejétől zsebszerződések százait és ezreit kötötték, mégpedig úgy, hogy kötött egy illegális adásvételi szerződést a két fél, majd utána az eladó fölajánlotta a szakszövetkezetnek, és a szakszövetkezet vagy tsz - attól függ, ki mit adott el - ezt a földet kiadta kishaszonbérletbe a vevőnek. És most mindegyik beadja a részaránytulajdont, és mindegyik ugyanarra a földdarabra. Tehát itt például hogyan ítéljük meg, hogy érvényesnek tekintsüke, vagy hozzunke erre törv ényi rendelkezést, érvényesnek tekintsüke az ilyenfajta zsebszerződéseket, amit - mivelhogy nem volt jogállam - az adott körülmények között az akkori felek legálisnak tekintettek, és most mind a kettő jelentkezik ugyanazért a földért. Vagy van egy olyan j elenség is, hogy a részaránytulajdonokat sok helyen elkezdték kimérni, de még nem volt idő a földmérnöki bejegyzésre. Erre is jött egy igény, hogy legalább akkor azt, ami már kimérésre került az elmúlt egy év során - nem korábbi, nem '89es kimérésről van szó , azt is tekintsék érvényesnek. Vagy egy másik probléma, hogy nagyon sokan öt évnél régebben szőlőterületet művelnek, Csongrád megyében is sok van ilyen, Bács megyében is sok van ilyen. Szőlőbérlőként dolgoznak, de a módosítás révén az ő elővételi jog uk megszűnt, és most hátrányban vannak azzal a kárpótlásra jogosulttal szemben is, akinek az adott községben soha nem volt földje. Mert erkölcsileg azt elfogadják, hogy azzal a kárpótlásra jogosulttal szemben, akinek az adott községben volt a földje, esetl eg hátrányba kerülhetnek, de most olyanok is jelentkeznek az adott területen, és esetleg kiárverezik a földjüket, akik egészen máshol rendelkeztek földtulajdonnal. És hogy még többet, még néhány példát mondjak: a község közigazgatási határát is sok esetben megváltoztatták, és most egy másik falu kárpótlási földalapjába tartozik az, amit az adott községből a részaránytulajdonosok magukénak követelnek. Vagy hogy egy olyan anomáliára hívjam fel a figyelmet - és nem tudom, hogy ezeket mind lehete törvénykezés sel helyrehozni , tehát hogy például a két testvér közül az egyik részaránytulajdonos, ő mondjuk 6 holdat kap vissza, míg a másik testvér, aki elment az adott területről, nem örökölte meg az adott földet a szüleitől, az pedig dupláját tudja kiárverezni a z alacsony árverési érték miatt. Ezzel csak arra akartam fölhívni a figyelmet, hogy valószínűleg az lett volna a jobb, ha sokkal jobban keretjellegű törvényt hozunk, és a helyi megegyezésre késztetjük a feleket, vagy pedig most már, ha elindulunk ezen az ú ton, hogy most hosszú vitát folytatunk arról, hogy mi tekinthető tanyának, akkor most már nem bírunk megállni, akkor minden olyan részletes problémára normát kell hoznunk, ami legalább néhány ezer vagy több tízezer embert érint. Mert állítom, hogy ezeket a problémákat, amiket eddig fölsoroltam, szintén legalább darabonként több tízezer embert érintenek az adott területen, és csak reménykedhetünk abban, hogy a többségben meg fognak egyezni, és csak a kisebb mértékben lesznek majd esetleg a jogvitán túlmenő v iták. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Zsiros Géza képviselő úr következik a kisgazdapárti képviselőcsoportból. Felszólaló: Dr. Zsiros Géza (FKgP) ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány mondatot szóljak a Géczi képviselőtársam által elmondottakhoz. Az egyik: mint tudjuk, a Kárpótlási Hivatal nem nagy örömére nemcsak a tanya, s a tanyák esetében tettük lehetővé azt, hogy a földalapok indokolt esetben összevonhatók legyenek, hanem egyéb esetekben is. Ez még a kkor is igaz, ha néhány megyei kárpótlási hivatal ennek igyekszik nekifeszülni, mert nekik jelent többletmunkát.
