Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9406-os szám) általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
1301 Miért mondtam ezt elöljáróban? Azért mondtam el elöljáróban, mert amit a Géczi képviselőtársam felvetett, hogy a már '91ben, vagy '92ben kimé rt részaránytulajdon maradjon ott, ahol van, elméletileg ez ellen nincs semmi kifogás és semmi probléma, de gyakorlatilag, ha ez egy tanyasoron van és ott mérték ki a részaránytulajdont, és nem a tanyatulajdonosoknak, akkor viszont már merőben más a helyze t. Ezért ezt fő szabályként így ex cathedra kimondani, fölöttébb veszélyes lenne. Másfelől: az ültetvényérték. Az ültetvényértéknél néhány apró dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Kérem, tessék elismertetni az ültetvény értékét. Eddig, mint fő szabállyal, nincs is probléma. Igen ám, de mit tettek a telepítéskor? Azt tették, hogy adott földnek volt egy aranykoronaértéke, szépen föltupírozták, miután ültetvény került bele, tehát értékesebb az egész. Most pedig mit mondanak? Hogy te kárpótlásra jogosult vagy részaránytulajdonos, ugyanitt volt a földed ugyanebben a táblában, és akkor még 10 aranykoronás volt, most azt mondjuk, hogy 30, tehát egyharmadát kapod meg a földnek, de még fizesd ki az ültetvénytelepítés értékét is. No hát, ez a kettő együtt már nem me het! Vagy az egyik, vagy a másik. A harmadik dolog: a falu határa, amit a Géczi képviselőtársam említett. Vitathatatlan tény, hogy több település esetében előfordul, hogy nem az adott termelőszövetkezet tagjai jelentkezhetnek be licitálásra kárpótlási jegg yel vagy részaránytulajdoni igénnyel az adott táblára, és nem is ott, abban a faluban licitálnak, hanem a szomszéd faluban. Nem azért, mert a Kárpótlási Hivatalnak ilyen a hangulata, hanem azért, hogy az a földterület még az elvtársi időszak előtt nem ahh oz a településhez került, amelyik termelőszövetkezet még most is használja, hanem a régi falu határához került vissza, ahol eredendően is volt. Van olyan falu Békés megyében is, amelytől 30005000 hektárokat így szépen lenyirbáltak az elmúlt 40 év során. É s mért probléma az, hogy az adott település szeretné a saját határát visszaszerezni? Úgysem fog teljeskörűen teljesülni ez az ügy, de itt is egy egészséges aránynak és kompromisszumnak meg kell születnie. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : K öszönöm szépen. Lakos képviselő úr kap szót kétperces viszonválaszra. (17.50) Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Csak a parlamenti képviselőket szeretném tájékoztatni, hogy a kárpótlási törvényen való árverési jogosultság nem változik meg aszerint, hogy közben a helységnévtáblát arrébb helyeztéke. Ugyanis a kárpótlási törvény úgy rendelkezik, hogy a kárpótlásra jogosult árverezhet annak a nagyüzemnek a területén, amelynek a tulajdonában vagy a használatában va n a földje. Az előttem beszélő két felszólaló azt hiszem, hogy erre egész pontosan így nem emlékszik. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Szintén kétperces viszonválaszra kap lehetőséget Zsiros Géza képviselő úr. Felszóla ló: Dr. Zsiros Géza (FKgP) ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Lakos képviselőtársam a helységnévtábláról beszélt, én pedig a területről beszéltem, ez két külön kategória. Hadd említsem meg a saját gyakorlatomat, nevezetesen azt - és most bocsánat a konkrétságért, ak it ez zavar , hogy a magyarbánhegyesi Egyetértés termelőszövetkezet használt egy táblát, amely korábban Kunágota községhez tartozott. Az árverési licitálást most Kunágota község önkormányzata területén tartották, én oda elmentem licitálni és a magyarbánhe gyesi Egyetértés termelőszövetkezet táblájára Kunágotán licitáltam, és ha megbocsátják nekem, visszavittem ezt a földet ismét Kunágotához. Köszönöm. (Szórványos taps.)
