Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9406-os szám) általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
1298 emlékeztessem a jelenlévőket arra, hogy ugye a kárpótlási törvénynél kimondtuk azt, és biztosítottuk számukr a, ha e földcserék kapcsán alacsonyabb aranykoronaértékű földet kaptak, bár hektárban megkaptak ugyanannyit, akkor az aranykoronakülönbözetre beadhatták a kárpótlási igényüket. Tételezzük fel, hogy ezt meg is tették. Na de egyetlenegy törvényben nem adtu k meg nekik azt a lehetőséget, hogy ezt a kárpótlási aranykoronaértéket összevonhassák azzal a földdel, amit mindig is megtartottak tulajdonukban. Még egy nüánsz e témakörön belül, egy árnyalat. Adott esetben van olyan város, hogy a szomszéd település - a mi még a városhoz tartozik - 10 kilométerre van a településhez, és ez egy város, és közben termőföld van vagy szántó. Másfelől egyfajta gigantomán és egyéb elképzelések miatt mit tettek? A helységnévtáblát kipakolták a településtől néhány kilométerre, és a z oda eső tanyákat is szőröstülbőröstül belterületté nyilvánították. Azelőtt is, azóta is ott most tanya van. És olyan tanya, olyan emberek tanyája, akikről pont az előbb szóltam. És akkor tessék nekem megmondani, ez a helyzet minek minősül! Azért mondtam el ezeket a részleteket, mert ha már emberileg, szakmailag tisztességes törvényt akarunk, és tisztességesen akarunk eljárni, akkor ezeknek az állampolgároknak a dolgát mindenképpen napirendre kell tűznünk. Azt mondtam, hogy egy másik dolgot is kívánok még elmondani, nevezetesen a határidőkkel kapcsolatban. Amit Lakos László képviselőtársam leírt, annak van logikája, van foganatja, vitathatatlan, hogy helyre kell tenni. De a helyretétel nem azt jelenti, hogy most tavasszal azok a részaránytulajdonosok, aki k bejelentkeztek március 24ig, hogy ők birtokba kívánják venni a földet, és még ráadásul azt hasznosítani is, tehát saját maguk akarják művelni, nehogy ezzel a törvénnyel - amit most elfogadunk - hátráltassuk őket ebben, és tavasszal, adott esetben ők neh ogy ne tudjanak kukoricát vetni vagy bármi mást ez eljárás során. Tehát egyfelől mennie kell a dolgoknak, másfelől pedig körültekintően kell tenni azt, amit szeretnénk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Szabó Lajos képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP) SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mondandóm egy részét Zsiros Géza képviselőtársam lényegileg már elmondta. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja már a kárpótlási törvény során tett nagyon komoly erőfeszítéseket, hogy az úgynevezett muzeális maszekok nagyon jogos igényét és nagyon jogos sérelmét orvosolja. Sajnos, a magyar Országgyűlésben akkor nem tudtuk érvényre ju ttatni, ami pedig nem csupán az igazságtétel szempontjából, hanem egyszerűen a racionális, gazdaságos földművelés szempontjából is feltétlenül szükséges és fontos. Nevezetesen - amint Zsiros Géza elmondta , hogy azok a földtulajdonosok, akik kitartottak a legnehezebb időkben, akik ragaszkodtak a földjükhöz, és hogy ezt soha el ne felejtsék, a lakásuktól - legalábbis alföldi viszonyok között 101520 kilométerre, a szélrózsa minden irányában kapták öthat vagy tíz darabban is a földjüket, valahogy ezeknek l ehetőséget kell adni arra, hogy összejöjjön az a föld, hisz valamikor egy darabban volt az a föld, és ezek az emberek mindenkivel szemben hátrányos helyzetben maradnak, maradtak idáig és nem kaptak orvoslást. A másik, amihez röviden szeretnék szólni: Lakos László képviselőtársam módosító javaslata a tanyatulajdonos fogalomkörének meghatározásában. Mind a két javaslatot, azt is, amit már Zsiros Géza és én is elmondtunk, a muzeális maszekok problémáját, és a tanyatulajdonos fogalmának a szélesebb körű, tehát a családra, a rokonságra kiterjesztését próbáltuk beépíteni a kárpótlási törvénynél, a földrendező bizottságokról alkotott törvénynél Kánya Gábor képviselőtársammal, azonban akkor a kormányzat részéről nem volt erre kellő fogadókészség. Akkor olyan ígéret volt, hogy a Kormány nagyon rövidesen majd egy átfogó tagosítási törvényt terjeszt be.
