Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - Interpellációk: - KŐSZEG FERENC (SZDSZ)
1214 Megállapítom, hogy az Országgyűlés 110 igen szavazattal, 40 ellenében, 43 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Lukács Tamás, a Keresz ténydemokrata Néppárt képviselője kérte, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszteréhez intézett interpellációja egy héttel később hangozhassék el. Kőszeg Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője interpellációt nyújtott be a belügyminis zterhez és dr. Füzessy Tibor tárca nélküli miniszterhez A hatályon kívül helyezett jogszabályok titkos minősítésének tárgyában címmel. Közlöm képviselőtársammal, hogy a választ dr. Boross Péter belügyminiszter úr adja meg. Átadom a szót interpelláló képvis előtársamnak. Interpelláció: Kőszeg Ferenc (SZDSZ) - a belügyminiszterhez és dr. Füzessy Tibor tárca nélküli miniszterhez - A hatályon kívül helyezett jogszabályok titkos minősítésének tárgyában címmel KŐSZEG FERENC (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszt er Úr! A pártállam egyik utolsó intézkedéseként hatályon kívül helyezte azokat a titkos, szigorúan titkos minősítésű miniszteri, államtitkári, főcsoportfőnöki rendeleteket, utasításokat és intézkedéseket, amelyek az egypártrendszer állambiztonsági szerveze tének, mindenekelőtt a III/IIIas Csoportfőnökségnek a működését szabályozták. A hatályon kívül helyezett belső jogszabályok egyegy példánya, összesen 82 darab rendelkezés az úgynevezett Dunagateügy kivizsgálására alakult parlamenti bizottsághoz került, titkos minősítésük azonban nem szűnt meg. A nemzetbiztonsági bizottság, amelynek irattárában a rendeletek jelenleg megtalálhatók, a múlt évben a minősítés felülvizsgálatát kérte belügyminiszter úrtól. A miniszter úr - egyetértésben a nemzetbiztonsági szolg álatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel - a biztonsági szolgálatok, valamint a rendőrség szakmai véleménye alapján 23 jogszabály titkos minősítését oldotta fel. Valójában kevesebbét, mert a 23 közül 1 eleve nem volt titkos, 1 pedig csak belső használ atra minősítésű volt, 59nek a titkos minősítését azonban fenntartotta. Döntését a miniszter úr azzal indokolta, hogy a rendelkezések továbbra is titkosnak minősülő csoportja olyan szakmai előírásokat, eszközöket, módszereket, eljárásokat rögzít, amelyek n yilvánosságra hozatala gátolná a bűnügyi felderítő- és a nemzetbiztonsági munka hatékonyságát. Megítélésem szerint ez az indoklás nem megalapozott, illetve legfeljebb 34re érvényes az 59 továbbra is titkos rendelkezés közül. (15.30) Az olyan kifejezések ugyanis, mint a telefonlehallgatás, postai küldemények ellenőrzése, hálózat, szigorúan titkos állományú tiszt, előzetes ellenőrzés vagy bizalmas nyomozás, közismertek, és így bizonnyal nem képeznek államtitkot. A rendelkezések semmiféle olyan technikai elj árást nem rögzítenek, amelyeknek nyilvánosságra kerülése a bűnüldöző szervek operatív munkáját befolyásolná. Személyhez fűződő jogokat pedig a titkos minősítés feloldása azért nem sérthet, mert a rendelkezésben az aláíró hivatalvezetőin kívül nem fordulnak elő személynevek. Erre nem is hivatkozott a miniszter úr egyébként, csak a tájékoztatás kedvéért említem. Amire ezek a hatályon kívül helyezett jogszabályok fényt derítenek, az a totális elhárítás rendszere, a mögötte álló világnézet és az állambiztonsági szervezet szoros együttműködése az állampárttal. Meggyőződésem, reményeim szerint mindez ma pusztán történelmi ismeret, és mint ilyen, nem lehet államtitok. Ezért arra kérem a miniszter urat, hogy vagy szűkítse jelentősen a titkos minősítésű rendelkezések körét, vagy indokolja érdemben, miért szükséges ilyen széles körben fenntartani a titkosságot. Ha az érdemi válasz csak úgy adható meg, hogy az valóságos államtitkokat tartalmaz, kérem miniszter urat, javasolja a zárt ülés elrendelését.
