Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
1215 Szeretném jelezni, hogy viszonválaszomban várhatóan idézni fogom néhány titkos rendelet címét és egyegy mondatát. Meggyőződésem, hogy ezek fenntartott minősítésük ellenére tartalmukat tekintve nem képeznek államtitkot, ezért a zárt ülés elrendelését én magam nem kérem. Vár om miniszter úr válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Boross Péter belügyminiszter urat, az interpellációra szíveskedjék megadni a választ. Dr. Boross Péter belügyminiszter válasza BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Régen volt már alkalmam válaszolni Kőszeg Ferenc képviselő úr interpellációjára, és alig leplezvén abbéli örömömet, hogy ezúttal alkalmat adott, szükségesnek tartom megjegyezni mindjárt a bevezetőben: véleményem szer int kár volt ezt az ügyet interpelláció formájában előterjeszteni. Amint képviselő úr is előadta, még a Némethkormány idején 82 darab belső utasítás hatályon kívül helyezésére került sor, titkos minősítésük fenntartása mellett. Az elmúlt évben a nemzetbiz tonsági bizottság, a parlamenti bizottság valóban foglalkozott azzal a kérdéssel, valóban felszólított bennünket, személyemet, illetve Füzessy és Für kollégámat, elvégeztünk bizonyos munkálatokat, aminek eredményeként tényleg megszűnt 23 titkosítás és mara dt az a bizonyos 59. Nos, itt felolvasott egy idézetet képviselő úr abból a válaszból, amit én írtam, és tulajdonképpen ennél többet én nem tudok mondani. A négy titkos szolgálat és a rendőrség véleményezte ezeket, és mindegyikben talált egyegy olyan mozz anatot, vagy bekezdést, vagy valami utalást, ami miatt pihentetni kívánta és nem a köznyilvánosság elé tárni. Meggyőződésem, hogy ebben szerepet játszott az is, hogy általában a titkos szolgálatokra - és a zöme az - vonatkozó szabályozásokat sehol a világo n nem szoktak nyílt színen szellőztetni. És nem azért, mert ezek valami különleges titkokat tartalmaznak, valami meghökkentő dolgot rejtenek, ami, ha nyilvánosságra kerül, különböző konstellációkat vált ki, hanem azért, mert ez nem szokás. Van köztük bizon yára olyan, amely e 4, illetve 5 szervezet véleménye szerint indokoltan olyan módszerbeli eljárásokat tartalmaz, amelyeket - ismét hangsúlyozom - világszerte általában a titkosszolgálatok nem szoktak nyilvánosságra hozni. De! Úgy hiszem, nekünk semmi kifog ásunk nem lehet az ellen, mivel itt a nemzetbiztonsági bizottság már végzett egy vizsgálatot, de képviselő úrnak ezzel kapcsolatban aggályai vannak, célszerűbb lett volna interpelláció helyett a nemzetbiztonsági bizottság plénumán előterjeszteni ebbéli igé nyét, és én a magam részéről kollégáim nevében sem zárkózom el attól, hogy a nemzetbiztonsági bizottság - meghallgatván a 4 titkosszolgálat és a rendőrség véleményét - ebből esetleg még talál olyat, ami köznyilvánosságra kerül. Semmi meghökkentőt nem tarta lmaz. Én meg vagyok róla győződve, hogy főszerkesztő urat nem lapszerkesztői érdekei, hanem honatyai aggodalmai vezérlik ennél az interpellációnál. És éppen ezért én úgy hiszem, alkalmas fórum erre - mert már egyszer az volt - a nemzetbiztonsági bizottság, hogy előzetesen állást foglaljon és tárgyalókészségemet - kollégáim nevében: készségünket - ezúttal is kinyilvánítom ebben a, még egyszer hangsúlyozom, semmi különlegeset nem tartalmazó kérdéskörben. Ebből adódóan én zárt ülésre nem tehetek javaslatot. Az zal viszont nem értek teljesen egyet, hogy ebből a bizonyos 59ből óhajtja a nemzet megtudni köznyilvánosságra hozása során, hogy a pártállami mentalitás, felfogás milyen volt. Mérhetetlen nagy anyag áll rendelkezésre ma már, nyilvános anyag, amelyből ez a mentalitás pontosan lemérhető, felmérhető. Sajnálom a képviselő úr befejező szavait, amiben arra utal, hogy majd a válaszában idézni fog ezekből a ma titkosan tartott, de hatályon kívül helyezettekből. Úgy hiszem, azért sajnálhatom, mert
