Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
1206 illeték alóli mentesítése mellett szólnak. Ugyanakkor az illetéktörvény elsősorban a mezőgazdaságban szükséges tulajdoni átalakulás elősegítése, az optimális birtokméretek létrejöttének támogatása céljából a külterületi termőföld szerzését úgy kedvezményezi, hogy a vevőnek csak az egyébként járó vagyonszerzési illeték felét kell megfizetnie. A vagyonszerzési illeték alapja az ingatlan forgalmi értéke, vagyis az az érték, amely az adott vagy hasonló ingatlanért, eladás esetén, árként általában elérhető. Az illetéktö rvény meghatározza azokat a szempontokat, amelyeket az illetékhivatalnak figyelembe kell venni az ingatlan forgalmi értékének megállapításánál. Ezek között szerepel az összehasonlító értékadatok figyelembevételére vonatkozó kötelezettség is. Ily módon a ká rpótlási eljárás keretében zajló földárveréseken kialakult árak is befolyásolhatják a termőföldilleték alapjául szolgáló forgalmi értéket. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján a termőföld értékesítéséből származó jövedelem általános sza bálya, hogy az ingatlanszerzés szerinti forgalmi érték és a szerzéskori érték különbözetét kell adóköteles jövedelemnek tekinteni. A kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. §ának (3) bekezdése a kárpótlással való termőföldszerzést követő három éven belüli elidegenítés esetén ettől alapvetően eltérő, szigorúbb szabályozást alkalmaz. A hivatkozott rendelkezés szerint a föld eladási árának egészét tárgyévi jövedelemnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a bevételből csak az értéknövelő beruházások ért éke vonható le, a szerzéskori forgalmi érték nem, továbbá az ingatlanértékesítésre vonatkozó kedvezményes szabályok sem alkalmazhatók. A szigorító szabályokat tehát nem a személyi jövedelemadó törvénye, hanem a kárpótlási törvény tartalmazza, így tehát az adópolitikának mozgástere ebben a kérdésben nem volt. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Kérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket, újból létszámmegállapítás következik. (Kis szünet után.) Kérem képviselőtársaimat, szíves kedjenek megnyomni az igen gombot. (Megtörténik. - A jelenlévők száma: 178.) Kérem képviselőtársaimat, maradjanak a helyükön: még egy kérdést elmondunk, addig talán megérkeznek a hiányzó képviselők. (14.50) Tompa Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselő je kérdést kíván feltenni a munkaügyi miniszterhez Milyen módosításokat javasol a Kormány a közalkalmazotti törvényben? címmel. Átadom a szót Tompa Sándor képviselőtársunknak. Kérdés: Tompa Sándor (MSZP) - a munkaügyi miniszterhez - Milyen módosításokat ja vasol a Kormány a közalkalmazotti törvényben? címmel TOMPA SÁNDOR (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A múlt év vége felé egyik kormányülést követő sajtótájékoztatón röppent föl először a hír, hogy a Kormány módosításokat kíván javasolni a közalkalmazotti törvényen. Majd egy kormánypárti képviselőtársam önálló indítványa, később az oktatási bizottság indítványa jelezte, hogy kormánypárti oldalon is foglalkoznak e témával. Az elmúlt hetekben Kósáné Kovács Magda képviselőtársammal szintén ö nálló indítványt nyújtottunk be, amely négy témakörbe gyűjtve a közalkalmazotti törvény 14 különböző bekezdésén javasolt változtatásokat. Az első sikertelen napirendre tűzés után átdolgoztuk, majd újra elvéreztünk. De még aznap okosabbak lettünk: a legnagy obb kormánypárt sajtótájékoztatójából megtudtuk, hogy azért nem támogatták a napirendre tűzést, mert a Kormány tervezi a közalkalmazottakról szóló törvény módosítását.
