Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak

1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:

1205 Alkotmánybíróság határozata a jogalkalmazás során érvényre jutott, és ez így van rendjén, mert az Alkotmánybíróság határozata mindenkire kötelező. Noha válaszom nem a képviselő úr által feltett kérdések sorrendjéhez igazodott, bízom abban,

hogy illő tájékoztatást sikerült adnom. Köszönöm szépen.

(Taps.) ELNÖK (Vörös Vince)

: Köszönöm legfőbb üg

yész úr válaszát. Képviselőtársaim! Foglalják el a helyüket: most létszámmegállapítás következik.

(Minden oldalon újabb képviselők érkeznek a terembe.) Képviselőtársaim! Most szíveskedjenek megnyomni az igen gombot.

(Megtörténik. - A jelenlévők

száma: 166

.) Darvas Iván gépét kérném bekapcsolni! A kérdésekkel megyünk tovább, mert az Országgyűlés még nem határozatképes. Dr. Pelcsinszki Boleszláv, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője kérdést kíván

feltenni a pénzügyminiszternek és a földművelésügyi m

iniszternek A termőföld adásvétele során

felmerülő költségek címmel. A kérdésre dr. Szabó Iván pénzügyminiszter úr válaszol majd. Átadom a szót Pelcsinszki Boleszláv képviselőtársunknak. Kérdés: Dr. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez és

a földművelésügyi

miniszterhez - A termőföld adásvétele során felmerült költségek tárgyában PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszter Urak! A Békés Megyei Hírlap

egyik márciusi számában megjelent egy i

nterjú a megyei kárrendezési hivatal vezetőjével. A cikkben

a hivatal vezetője azt fejtegette, hogy igen rosszul jár az, aki a kárpótlás révén megszerzett földjét

eladja, mert komoly adófizetési kötelezettség fogja terhelni. Ezzel szemben, aki eladja vagy

elvásárolja a kárpótlási jegyét, nem kell, hogy adót fizessen. A cikk szerint 120150 ezer forintban szokták megállapítani a föld forgalmi értékét hektáronként - persze, lehet ez magasabb és alacsonyabb is. Kérdezem a tisztelt miniszter urakat, mi alapján

történik a föld forgalmi értékének megállapítása:

az adásvételi szerződésben rögzített vételár, az árverésen kialakult vételár, a kikiáltási ár, netán a

törvényben meghatározott aranykoronánkénti ezer forint alapján, vagy létezike valamilyen más

viszonyít

ási alap az adó és az illeték mértékének a megállapítására? Kérdezem, hogy az adópolitika mennyiben kíván hozzájárulni az optimális birtoknagyság

kialakításához, a földtulajdonnal nem rendelkező gazdálkodók földszerzéséhez. Vajon nem

fenyegete az a veszél

y, hogy hosszú időre megszűnik a termőföld adásvétele, a földtulajdon

szétaprózottsága pedig a törvények végrehajtása utáni állapotban évekig konzerválódik. Köszönöm a

figyelmet, várom a miniszter urak válaszát.

(Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Vörös Vince)

: Köszönöm. Felkérem dr. Szabó Iván pénzügyminiszter urat, a kérdésre szíveskedjék megadni a

választ. Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter válasza SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőház! Kedves Képviselőtársam! A kárpótlásról szóló tö

rvény a

kárpótlásra jogosult részére a termőföld e törvény alapján történő szerzésére illetékmentességet

biztosít. Ez a kárpótlási törvény 25. §ának (2) bekezdésében szerepel így. Más a helyzete annak a

személynek, aki a kárpótlás útján termőföldtulajdonh

oz jutott személytől vásárolja a földtulajdont.

Az ilyen ingatlanszerzés után az 1990. évi illetéktörvény rendelkezései szerint illetéket kell fizetnie,

esetében ugyanis nem állnak fenn azok a méltánylandó indokok, amelyek a kárpótlásra jogosultak