Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
1204 - Ha az igazságügyminiszter úr értelmezi helyesen az Alkotmánybíróság határozatát - amit merek remélni és feltét elezni , akkor milyen módon lehet érvényt szerezni az Alkotmánybíróság döntésének? - Illetve vane mód arra, hogy hatályon kívül helyezzék azokat a bírósági állásfoglalásokat, amelyek a miniszter úr véleményével ellentétesek? - Vane mód arra, hogy a Legf őbb Ügyészség érvényt szerezzen valamilyen formában az Alkotmánybíróság határozatának? - Végezetül, ha a munkavállaló ez ügyben a munkáltatóval szemben bírósági úton keresi az igazát, ki garantálja számára, hogy néhány napon belül nem kerüle az utcára, me rt azt gondolom, valamennyien megértik, hogy a munkáltató nem szeret olyan embert alkalmazni, akivel jogi problémái és ellentétes nézetei vannak. Várom válaszát. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyé sz urat, a feltett kérdésekre szíveskedjék megadni a választ. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr kérdése a Bölcs Salamon szerepét osztja rá m, ami természetesen hízelgő, de ebben az ügyben mégsem az én dolgom, hogy eldöntsem: kié a gyermek. Én arra tudok válaszolni, ami ebben az ügyben az ügyészségre tartozik. A képviselő úr által idézett bírósági elvi állásfoglalást a Legfelsőbb Bíróság által kiadott "Bírósági határozatok" című kiadvány 1992. évi decemberi számában közzétette a bíróságok orientálására. Ez a magyar szokásjog szerint azt fejezi ki, hogy a Legfelsőbb Bíróság ezzel az értelmezéssel ért egyet, arról pedig nincs tudomásom, hogy ebbe n a tárgyban konkrét bírósági eljárás folyna. Az ügyészség ezekkel a közvetlen pénzintézeti letiltásokkal úgy került kapcsolatba, hogy az elmúlt év őszén több főügyészséget megkerestek állásfoglalásért a munkáltatók az említett alkotmánybírósági határozat értelmezése ügyében. A KomáromEsztergom és a SzabolcsSzatmárBereg Megyei Főügyészség felterjesztései nyomán a Legfőbb Ügyészség foglalkozott a kérdéssel és állásfoglalásáról az összes főügyészséget tájékoztatta, kérve álláspontjának a gyakorlatban való érvényesítését. Ennek az álláspontnak a lényege - és itt egy rövid jogértelmezéssel kell terhelnem önöket : Az Alkotmánybíróságról szóló törvény 43. §ának (2) és (4) bekezdése szerint akkor, ha az Alkotmánybíróság egy jogszabályt megsemmisít, az nem érin ti a határozat közzététele, illetve a határozatban megállapított időpont előtt létrejött jogviszonyokat és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. A közvetlen pénzintézeti letiltásnál a jogviszony a letiltás kibocsátásával létrejött, az ebből faka dó jogokra és kötelezettségekre, azaz a folyamatban levő végrehajtásra az Alkotmánybíróság határozata nem hat ki. (14.40) Amit viszont kizár, az az, hogy 1992. július 1. napja után közvetlen pénzintézeti letiltást bocsássanak ki. E kérdés kapcsán az ügyész ség külön tájékozódott az Oroszlányi Szénbányák Vállalatnál, az Oroszlányi Hőerőmű Vállalatnál és a Környei Mezőgazdasági Kombinátnál. Az általuk követett letiltási gyakorlat az alkotmánybírósági határozatnak megfelel. Mivel máshonnan sem értesült az ügyés zség az Alkotmánybíróság határozatával ellentétes gyakorlatról, mindannyiunk megnyugvására arról tájékoztathatom a képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy az
