Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - A nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
1193 (12.50) A források tekintetében azt szeretném kiemelni itt, a plenáris ülésen csak röviden, hogy a FIDESZ nem támogatja a kulturális termékek járulékoltatását. Ezeket a termékeket ebben a költségvetési évben már áruforgalmi adó is terheli. Nem tartjuk kívánatosnak azt, hogy a kulturális áruk, szolgáltatások es etében a kulturális járulék mégoly alacsony összege is további terhet jelentsen. Ezt az álláspontunkat a törvényjavaslat mellékletéhez beadott átfogó módosító javaslattal szerettük volna elfogadtatni. Sajnos, az mutatkozott meg, hogy szemben velünk, a Korm ány támogatja azt, és kívánatosnak tartja, hogy a kulturális termékek az áfa rájuk vonatkozó mértékén kívül még kulturális járulékot is fizetni legyenek kötelesek. Ezzel szemben mi csak a nagyobb nyereséget szerezni tudó, és azért minden nehézség ellenére is megállapíthatóan kevesebb kulturális értéket hordozó termékek körére korlátoztuk volna a járulékoltatást. Így az erőszakos, a pornográf kiadványokra, a szerencsejátékok üzemeltetésére és hasonló dolgokra. És ezt a fajta járulékoltatást is csak átmenetil eg tartjuk kívánatosnak, addig, amíg az említett, átfogó koncepciónak megfelelően a kultúrabarát adórendszer és egyéb kedvezményező jogi, gazdálkodási feltételrendszer következtében ilyen pótlólagos források megteremtésére, ilyenfajta újraelosztó rendszer üzemeltetésére esetleg a jövőben már nem is lesz szükség. A második a célokkal kapcsolatos fenntartásom, amit továbbra is fenntartanék, az az, hogy a módosító javaslataimmal egyértelműen azt kívántam elősegíteni, hogy ebben az újraelosztási mechanizmusban az állampolgári művelődés, az állampolgári kulturális, művészeti kezdeményezések legyenek azok a célok, amelyekre a törvényjavaslat mint támogatandó célokra koncentrál. Ezt a javaslatot sem fogadta el a minisztérium, illetve a kormánypártok, és ezért szeri ntem a túlságosan széles körben meghatározott célok között elaprózódhat az amúgy sem túl sok támogatás, és másrészről pedig a civil szféra támogatása nem hangsúlyozódik eléggé. Ráadásul forrásokat még el is von a törvényjavaslat logikája szerint a civil sz féra támogatásától az alap, hogy azután esetleg más célra ossza el, mint amire a civil szféra fordítaná. Szerintem a célok olyan megjelölése, ahol nem látható világosan sem a befizetők, sem pedig az állampolgárok számára, hogy az adott újraelosztás célja - mondjuk - a világkiállítás vagy a könyvkiadás támogatása, az nem elfogadható rendszer. A harmadik fenntartásom a szervezeti rendet és az eljárásmódot, a működést érinti. Itt már több képviselőtársam kitért arra a problémára, hogy a döntéshozó bizottságokb an és kuratóriumokban erőteljesebben kellene megjelenjen az érintett szakmai szervezetek jelölési, delegálási joga. Bár értékelem azt, hogy a minisztérium azért részben ebben a dologban kompromisszumkészséget tanúsított, de szerintem túlságosan kis mértékb en. Megoldható lett volna és lenne az, hogy a különböző választott, demokratikusan összeállított testületekre is nagyobb felelősség nehezedjen. Itt a minisztérium részéről számos érv hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az államháztartási törvény szerint m inden felelősség a minisztert terheli, és ezért nem telepíthető több döntési jogosultság a különböző döntéshozó testületekhez. Azt hiszem, hogy ez is az átfogó koncepciót illető kérdés. A nonprofit gazdálkodás szabályozásának megfelelően, ami akár az állam háztartási törvényben is megjelenhet bizonyos vonatkozásban, elképzelhető lenne olyan szisztéma érvényesítése, ahol az ilyen adott testületek felelőssége is valamilyen módon hangsúlyozódna, és ezért nem merülne föl az az aggály, hogy ha ezek a testületek t öbb döntési jogosítványt kapnak, akkor a miniszteri felelősség nincs ellensúlyozva kellő döntési jogosultsággal. Itt tehát megint csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy egy átfogó koncepció keretében kellene az ilyen kérdést is, mint a nemzeti kulturális a lapról szóló törvényjavaslat kérdését, rendezni. Mivel ezt az átfogó koncepciót, sajnos, továbbra sem látjuk a tárca és a Kormány részéről, és ennek következményeit megjelenni látjuk a törvényjavaslatban, ezért a FIDESZ, sajnos, az elfogadott módosítások e llenére sem tudja ezt a törvényjavaslatot támogatni, és továbbra is várja azt, hogy a Kormány, illetve a tárca átfogó koncepciót dolgozzon ki a kultúrpolitika területén. Olyan koncepciót,
