Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A központi ifjúsági alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH LÁSZLÓ, a kisebbségi vélemény előadója:
1123 ponton volt a legélesebb nézetkülönbség, ugyanis megoszlottak a vélemények a tekintetben, hogy a szabályozás kiiktatjae a gyermek- és ifjúsági szervezetek véleményezési jogát vagy sem. A bizottság többségi állásfoglalása alapján a törvényjavaslat nem iktatja ki a gyermek- és ifjúsági szervezetek véleményezési jogát és nincs ellentétben az Európa Tanács ifjúságpolitikai dokumentumaival. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az alap pénze nagyon kevés, továbbá, hogy az ifjúság ügyét és az ifjúságot nem szabad a pártpolitikai érdekeknek alávetni. Végezetül: a bi zottság a 7373as számú törvényjavaslatot a központi ifjúsági alapról 9 igen, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a Parlamentnek elfogadásra ajánlja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Most követke zik a kijelölt oktatási bizottság kisebbségi előadója, aki a kialakult kisebbségi véleményt ismerteti, Horváth László képviselő úr. Felszólaló: Horváth László, az oktatási, ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének előadója HORVÁTH LÁSZLÓ, a kiseb bségi vélemény előadója: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kisebbségi vélemény előadása azért vált szükségessé, mert a bizottságban lefolytatott vita, illetve szavazások után a bizottság ellenzéki képviselői úgy találták, hogy olyan súlyos tartalmi hiány osság terheli a benyújtott és önök előtt lévő törvényjavaslatot, aminek következtében nem állt módjukban támogatni a törvényjavaslatot. Tisztelt Ház! Az elmúlt hetekben több elkülönített állami pénzalapról szóló törvényjavaslat vitáját kezdte meg az Ország gyűlés. Ezek között meglehetős szerénységgel húzódik meg a központi ifjúsági alapról szóló törvénytervezet, szerényen, hiszen az állami költségvetés támogatása erre az évre 100 millió forint, mint azt már többször hallhattuk. Az elmúlt 3 évben ennek az ala pnak a támogatása összesen sem érte el a 300 millió forintot, így az éves támogatás átlaga 90 millió forint körül mozgott. Szerényen bújik meg ez az alap azért is, mert egyike a legrégebben funkcionáló állami pénzalapoknak. A most tárgyalás alatt lévő törv ény elfogadásáig a központi ifjúsági alap szabályozása lényegében megegyezik az 1988. év októberében a Grószkormány által alkotott szabályozással. Mindezek miatt talán nem kelt a törvény megtárgyalása akkora figyelmet, mint a többmilliárdos alapokat szabá lyozó hasonló törvényeké. Pedig ez az alap sokkal fontosabb annál, mintsem hogy formális tárgyalásokat folytassunk a felhasználásának célját és módját évekre előre meghatározó törvényről. Miért emelem ki ezt? Azért emelem ki, mert az Országgyűlés oktatási, ifjúsági és sportbizottsága két alkalommal foglalkozott a Kormány által benyújtott törvényjavaslattal. A bizottság ellenzéki képviselői már az első alkalommal is felvetették, hogy a benyújtott javaslat korszerűtlen, lényegében konzerválja az 1988as állap otokat. SZDSZes képviselőtársam, Rózsa Edit felvetette többek között azt is már az első tárgyalás folyamán, hogy az előterjesztő az eddigi működés tudományos vizsgálatát végezze el, amit az előterjesztő lehetségesnek is tartott. Sajnálatos módon mind a ma i napig ez ügyben előrelépés nem történt. Ez alkalommal felvetéseinket a kormánypártok képviselői, sajnos, elutasították, mint ahogy elutasították módosító javaslataink túlnyomó többségét is a múlt heti tárgyalás alkalmával. Má sodik alkalommal, a múlt héten több módosító indítvány benyújtásával arra tettünk kísérletet, hogy javítsuk a törvény szövegét és tartalmát. Ennek folyamán részletes indoklással alátámasztott indítványokat tettünk a részvétel elvének gyakorlati érvényesíté se érdekében. Sajnos, ez alkalommal
