Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - Határozathozatal a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9347-es szám) részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az országos játékalapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
1110 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az országos játékalapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása. Az előterjesztést 8406os s zámon, a bizottság jelentését 9491es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Becker Pál államtitkár úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Dr. Becker Pál pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója BECKER PÁL, DR. pénzüg yminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Egy újabb elkülönített állami pénzalap létrehozására vonatkozó törvényjavaslat vár döntésre önök előtt. Mint ismeretes, az államháztartási törvény elrendelte a korábban alacsonyabb szintű jogszabályban létrehozott elkülönített állami pénzalapok törvényi szabályozását. Az országos játékalapról szóló törvényjavaslatot 1992. december elején nyújtotta be a Kormány az Országgyűlés elé. Tekintettel arra, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény csak 1993. március 31ig adott határidőt a törvényi szabályozásra, a Kormány kérte a javaslat sürgős és kivételes tárgyalását. Tisztelt Országgyűlés! Az országos játékalap a szerencsejáték szervezéséről szól ó törvénnyel létrehozott szerencsejátékalap helyébe lép a törvényjavaslat szerint. A szerencsejátékalap a sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások nyereményeire fordítható öszszeg 10%ának a befizetéséből jött létre. Ezeket az összegeket a szerencs ejátékszervezők fizetik be, és ezzel az összeggel lényegében a szerencsejátékban részt vevő játékosok nyereménye csökken, amelyet az a jóleső tudat ellensúlyozhat, hogy ezeket a pénzösszegeket társadalmilag hasznos, közérdekű célok támogatására fordítják. Ehhez hasonló konstrukcióban, alapszerűen kezelik a nyereményekre fordítható öszszegek egy részét számos nyugateurópai országban, és az így összegyűjtött pénzösszegeket többnyire karitatív célokra használják fel. A szerencsejátékalap hasonló módon egész ségügyi, szociális, kulturális, ifjúsági és sportcélra jött létre 1992. elején. Az alap egyéves tevékenységéről szóló beszámoló már a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság, valamint az oktatási, ifjúsági és sportbizottság előtt van, számot adv a a befolyt mintegy 1,2 milliárd forint sokrétű, pályázati felhasználásáról. A Szerencsejáték Tanács döntése alapján 3600 pályázó közül közel 1200 pályázatra 1,1 milliárd forint támogatást folyósított az alapkezelő szervezet, túlnyomó részt vissza nem térí tendő, kisebb részben visszatérítendő támogatásként. (16.10) Egészségügyi, terápiás és prevenciós célokra, szociális területen a munkanélküliek és hajléktalanok támogatására, kulturális, közművelődési és ifjúsági programok támogatására, valamint sportterül eten az utánpótlásnevelés, a sportlétesítmények és a versenylótenyésztés támogatására. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a már működő szerencsejátékalap szabályozásától több vonatkozásban eltér. Az országos játé kalap rendeltetése szűkebb körű. Nem tartalmazza a sport támogatását, és így a lóversenyzés támogatása sem feladata. Ugyanakkor az eddig kulturális célú támogatások sorában oktatási célú támogatást is lehet nyújtani a javaslat szerint. A sport támogatását a nemzeti sportalap fogja elvégezni. A két alap a korábbi szerencsejátékalap forrásain osztozkodik. Az eddig a szerencsejátékalapba befolyt pénzösszegek 30%át kapja a nemzeti sportalap, 70%át az országos játékalap. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat, a források előzőkben említett megosztása miatt tartalmazza a szerencsejátéktörvény szükségessé vált módosításait, s mindazokat a szabályokat - az államháztartási törvény rendelkezéseivel összhangban , amelyek az alap és az alap működtetésében meghatározó funkciót betöltő Országos Játék Tanács működéséhez, a szervezet szabályozásához szükségesek.
