Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VONA FERENC, DR. (MDF)
1075 elég sokan csak azért döntenek így vagy amúgy, mert éppen most van mellette egy kedvezmény, és teszik akkor is, ha ennek nincs értelme. Ezért nag yon fontos az, hogy egyelőre igenis benne legyen az a korlátozás, ami a törvénytervezetben van, nem tartósan, de egyelőre, hogy aki maga akar tartósan gazdálkodni, az kapja meg most ezt a kedvezményt, lehet később szélesíteni. Másik oldalt, hogy a törvényb en legyen valami olyan kitétel, például, ami Piros Ildikó módosító javaslata, hogy ez tíz évig így lesz, hogy ezek kapnak támogatást, hogy ne érezzék azt a bizonytalanságot az emberek, hogy most éppen így van a törvény, most ragadjuk meg az alkalmat, ezért sok olyan előrehozott döntés van, ami még nem érett meg eléggé. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces reagálásra megadom a szót dr. Szabó Lajos kisgazda képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos ( FKgP) SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Régi igazság az, hogy kárnak meg egyéb csúnyaságoknak nincs gazdája, de mikor valami jót osztanak, tartjuk a markunkat mindannyian. Én arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelm ét, hogy igen, a két évvel ezelőtti költségvetési vitában a vita végére értünk oda, hogy a költségvetés nem tudja vállalni a részaránytulajdonosok kimérési költségét, de a Kisgazdapárt azzal a kéréssel indult… először úgy indult a vita, hogy a kárpótlásra jogosultak is maguk kell, hogy vállalják, mi az összes kimérést állami teherként kívántuk, a végén csak a kárpótlásra jogosultakat tudtuk elérni, de az eredeti kisgazda javaslat ez volt bizony, hogy részaránynak is és másnak is. Ami Bogárdi Zoltán képvise lőtársam megjegyzéseit illeti, annyira ne degradáljon le se engem, se ebben az Országgyűlésben senkit, hogy még ma se tudjuk, hogy mi a különbség kárpótlás és részarány között. Ezt én magam is és itt mindannyian nagyon jól tudjuk, viszont ide kívánkoznak a példák, mert összefügg a két dolog, és valamikor már ezt az egész földügyet valami egységes szemlélettel kellene, hogy kezeljük. Én azért kapcsolom össze minden megnyilatkozásomban a kárpótlást, a részarányt - tsztag, szövetkezeti tag, nem szövetkezeti t ag , hogy ezzel is kifejezésre juttassam, hogy előttünk, kisgazdák előtt nincs ilyen paraszt és olyan paraszt, nincs ilyen föld és olyan föld. Magyar föld van és magyar paraszt. Ezt mi szeretnénk mindig kifejezésre juttatni, és végre el kellene oda érkezn ünk, hogy egységes szemlélettel kezeljük ezt a kérdést. Köszönöm szépen. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Vona Ferenc képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Vona Ferenc (MDF) VONA FERENC, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Úgy látszik, igaz a mondás fordítva is, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr. Jelen esetben arról beszélhetnénk, hogy pandúrból lesz a legjobb rabló. Ezt Bogárdi Zoltán képviselőtá rsam elmondta, amikor Kupa úrra célzott, ugyanis valóban igaz, hogy úgy az ellenzék, mint a koalíciós pártok - ezt, azt hiszem, fölösleges lenne ragozni - szerették volna azt, hogyha a részaránytulajdonosoknak is ingyen mérjük, mérik ki a kimérők, és ille tékmentes lesz a birtokbejegyzés is. Ne ezt vitassuk, hanem azt, hogy milyen előnyök származnak ebből. A 9347es javaslat valóban, azt hiszem, közmegelégedésre szolgálhat mindenki számára, ugyanis két olyan elemet céloz meg a '93. évi II. törvény módosítás ával, amely mindenképpen legalább egymillió embert érint, és körülbelül 5 millió hektár földet, tehát ez nem egy kis szám.
