Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUPA MIHÁLY, DR. (független) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - IVÁN GÉZA, DR. (FKgP)
1076 Én azt hiszem, hogy a beterjesztők ugyanakkor alábecsülik az erre fordítandó összeget, mert véleményünk szerint - az az MDF véleménye - legalább 33,5 milliárd forintot érint ez, tehát nem másfél milliárdot. De nem is ez a lényege az egésznek, hanem az, hogy vajon fogjáke majd bírni a földkimérők. Ezt az aggályomat egyébként elmondtam bizottsági ülésen is. A földkimérőknek legalább vél eményünk szerint 5 évre van szükségük ahhoz, hogy ezt megtegyék, ez a másik nagyon fontos eleme az egésznek. Viszont óriási hasznot hoz azt illetően, hogy a táblásítás így megoldható lenne, ugyanis ha eszébe jutna valakinek, akinek kárpótlási föld van a ro konságában vagy akinek részaránytulajdona van, és a magas költség miatt nem méretné ki esetleg, ami illetékköteles lett volna, ha nem fogadjuk el ezt a törvénymódosítást, akkor tulajdonképpen a részarányát nem méreti ki, így viszont ha kiméreti, egy komoly tábla jöhet létre. Tehát tulajdonképpen előretekint a mezőgazdaság szempontjából a farmergazdaság felé, amely azt hiszem, az itt ülő pártok közül többnek is a célja lehet. Tehát ez mindenképpen mellette szól. Azt hiszem, nagyon fontos még az, hogy aki edd ig már a földjét kimérette, és fizetett érte, annak is mindenképpen valamilyen formában vissza kell téríteni, mert a törvénymódosítás hangsúlyozza, és hivatkozik a társadalmi igazságosságra, ami igaz is. Teljesen egyetértek vele a magam részéről is, de akk or csak úgy tudjuk elképzelni, ha a már eddig kifizetett földkimérési összegeket is valamilyen formában megtérítik majd az új tulajdonosoknak, akik kimérették a földjeiket. (11.20) Végezetül pedig azt szeretném elmondani, hogy mindenképpen fontos az, amit Bogárdi Zoltán elmondott. Ne húzzuk az időt, mert 23ig, jövő keddig mindenképpen el kellene fogadnunk a törvénymódosítást. Nagyon igaz az a mondás, hogy bis dat, qui cito dat, tehát kétszer ad, ki gyorsan ad, mert a Parlament is adjon gyorsan a részaránytulajdonosoknak, és hozzuk meg mielőbb ezt a törvényt, 23ával bezárólag. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Most megadom a szót dr. Kupa Mihály képviselő úrnak, aki egyik előterjesztője a javaslatn ak. Felszólaló: Dr. Kupa Mihály (független) KUPA MIHÁLY, DR. (független) Elnök Úr, köszönöm! Két mondatot szeretnék mondani. Én, amióta ebben a Házban ülök, tartózkodtam mindenfajta személyes megjegyzéstől, és a jövőben is ezt fogom tenni. Kettő: bármikor le lehet szavazni a Kormányt is, ha egy javaslat annyira kiérlelt, hogy évek óta megvan. Most jött el az ideje és a lehetősége. Ennyiről van szó. Köszönöm, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Iván Géza képviselő úrnak, Fü ggetlen Kisgazdapárt. Felszólaló: Dr. Iván Géza (FKgP) IVÁN GÉZA, DR. (FKgP) Így is azt hiszem, elég jó az orgánumom, de felteszem azért. (Feltűzi a mikrofont.) Nem azért szólok, mintha a törvény gyakorlati részét mi olyan módon értékelnénk, hogy csakis a Kisgazdapárt az, amelyik képviselné a problémák igazi, közhasznú megoldását. Hanem azért, mert nézetem szerint az természetjogi kérdés is, hogy ha bárkit akármilyen módon tulajdonában korlátozunk, az tulajdonképpen bűn, kriminalisztikai vétség. Igenis a p arasztság jogait nem degradálni, degressziós módon csökkenteni kell, hanem helyre kell állítani. Ezért van az, hogy lassan az ötödik kárpótlási törvényünk, illetve földtörvényünk lesz. Végre egy egységes, világosan átlátható, a parasztság által is nyomon k övethető agrártörvény szükséges. Erre kívánom csak a figyelmet felhívni és az etikai kötelességünkre.
