Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - JÁVOR KÁROLY (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - PAP ANDRÁS (MDF)
1062 Ennek megfelelően nem helyez kellő súlyt a koncepció a megújuló energiaforrásokra, illetve, bár az energiatakarékosságról szót ejt, ez sem kapja meg a megfelelő súlyt ebben az elvi állásfoglalásban. Milyen dolgokra gondolok ezzel kapcsolatban: amel yek egyébként kimutathatók azokban a statisztikai tervezetekben, százalékos energiafelhasználási kimutatásokban, amelyek az alternatív - például a megújuló - energiaforrások jövőjét kívánják taglalni az elkövetkező években. Gondolok itt például arra, hogy a fafelhasználásnak, a fatüzelésnek a következő évekre előrevetített alkalmazása stagnál. Nem tudom, nem lehetségese, de én olvastam hajdanában olyan tanulmányokat, amelyek arról szóltak, hogy a fa megfelelőképpen használható akár még széntüzelésű erőműve k adalékanyagaként is, tisztítva azoknak a kénkibocsátását valamennyivel jobb lesz például a kénkibocsátás. Ott van ugyanakkor az a kérdés is például, hogy miért nem foglalkozik a vízi erőművekkel, a vízi energiának, mint megújuló energiaforrásnak az alkal mazásával. Lényegében itt is stagnáló szintet jelez előre, holott a mai technológiákkal az állandó vízfolyásainkon nemcsak zsilipes rendszerű erőművek képzelhetők el. Talán nem egészen csak a gyermeki fantázia világába tartozik, de gyermekkorunkban, azt hi szem, valamennyien csináltunk vízfolyásokon kis vízkerekes erőműveket. Megkérdezem például: miért nem lehet ma az állandó vízfolyásainkon energiatermelő - akár a régi vízimalmokhoz hasonló, de mai technológiával, mai minőségű anyagokból készülő - eszközökk el hasznos energiát nyerni. Egy másik, talán ugyancsak nem a fantázia világába tartozó kérdésem is van. Úgy tudom, hogy Dániában a legmagasabb például európai tekintetben a szalma tüzelése - ha jól emlékszem, az energiapolitikai koncepció mellékleteiben is megtalálhatók ilyen statisztikák. Történetesen konkrét tudomásom van arról, hogy a dánok tettek javaslatot: átadnák a teljes licencet és a technológiát, akár házi, háztartási méretű energiatermelő - szalmaégető energiatermelő - berendezésektől egészen a k is, néhány ezres lélekszámú lakótelepüléseket ellátó energiaközpontok ellátását szolgáló gépek, tüzelőberendezések megépítésének licencéig. Ezek a próbálkozások éppen lenn, a saját szülővárosomban, Pécsett történtek, ott próbálkoztak ilyesmivel, valamilyen módon azonban mégis csak akadályokba ütköztek egyelőre még nem sikerült megállapodásra jutni - ha jól tudom, olyan okoknál fogva, hogy nem akadt olyan, aki ma előre jelezni tudná, hogy például milyen mennyiségű szalma fog termelődni. Ugyanakkor nap mint n ap, évről évre látjuk, hogy mennyi szalma ég el kinn a tarlón. Ezekkel az energiaforrásokkal sem foglalkozik kellő mértékben az energiapolitikai koncepció. Lehet, hogy ugyancsak a fantázia világába tartozik, de a megalomán szemléletmóddal ellenkezik az a t endencia, amelyet, úgy tudom, például a fejlettebb nyugati államokban - elsősorban az Egyesült Államokban - kidolgoztak: olyan atomerőművi technológiák, amelyekkel szinte ugyancsak háztartási méretekben képesek atomenergiát alkalmazva, kis nukleáris erőműv eket építeni. Ez a legmagasabb technikai színvonalon van. Én azonban megkérdezem azt, hogy a mai állapotunkban, amikor tényleg inkább csak kis lépésekben lehet gondolkodni, nem kellenee esetleg nagyobb bátorsággal, több fantáziával, tágabbkeblűséggel fogl alkozni az ilyen, legmodernebb technológiák adaptálásával is. Ezek voltak azok a gondolatok, amelyeket az energiatakarékosság kérdésén kívül szerettem volna még fölvetni. Azt is kiolvashattuk ezekből a mellékletekből például, hogy a nyugati államokban az e nergiatakarékosság mennyivel nagyobb százalékot képvisel azokban a számításokban, amelyek az energiaösszképet adják. Magyarországon ugyancsak viszonylag szerények azok az előrejelzések, azok a pillanatnyi képek is, amelyek az energiatakarékosságban rejlő l ehetőségeket taglalják. Nagyobb bátorságot! Már eddig is elkészülhettek volna olyan, az egész országra kiterjedő és lényegesen kisebb összegű pénzeket felemésztő tervezetek, és a kis háztartásokban, a
