Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - ZSEBŐK LAJOS (MDF)
1057 Valóban, jelen pillanatban még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy döntsünk. De hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy döntsünk, az azt is jelenti, hogy azt sem mondhatjuk ki határozottan, hogy nem kell alaperőmű. Zsebők képviselőtársunk említett itt egy stati sztikai számot, hogy mennyivel csökkent az elmúlt évben az ország energiafogyasztása, bár ő az energiafogyasztást, nem a villamosenergiafogyasztást említette, de mindez igaz, és nemcsak tavaly csökkent, hanem már '90ben és '91ben is csökkent, 5, 5 és fé l %kal, tavaly 11 %kal. Ez való igaz. Ellenben nem lehet ebből a statikus helyzetből kiindulni, mert látni kell, hogy ez az energiacsökkenés és a villamosenergiacsökkenés abban a gazdasági környezetben következett be, amikor ugyanígy csökkent a GDP is. A GDP is fantasztikus mértékű csökkenést ért el, az ipari termelés úgyszintén. A gazdaság minden reálmutatójára elmondható ez. De meg is fordítható, és megfordítandó a dolog. Ha azt akarjuk, hogy ebből a mélypontból meginduljunk fölfelé, akkor ezeknek a mu tatóknak a mínuszból át kell csatolódniuk a pluszba. És ugyanez vonatkozik a villamosenergiatermelésre és fogyasztásra is. A világ egyetlen civilizált országa nem ismer olyan helyzetet, ahol egy GDPnövekedés, iparitermelésnövekedés villamosenergiacsök kenéssel együtt lett volna lehetséges. Energiacsökkenés lehetséges, villamosenergiacsökkenés azonban nem. Tehát ha mi arra gondolunk, hogy a mélypontról kihúzva az országot majd megindul ez év végén, esetleg jövőre a gazdaság szekere fölfele, a GDP pozití vba vált át, ugyanúgy az ipari termelés is, akkor bizony a villamosenergiaigény, szükség és felhasználás is növekedni fog. De ez csak az egyik dolog, amit itt úgy gondolom, szükséges hangsúlyozni. A másik ugyanilyen lényeges dolog, hogy itt erőműépítésr e Magyarországon nem amiatt van elsősorban szükség, mert az igények, a mostani statikus igények, vagy az előre megjósolható igények az erőműpark bővítését teszik szükségessé, hanem azért, mert a meglévő erőműállományunk olyan állapotban van, hogy az siralm as. (9.50) Rendkívül jelentős ütemben és mértékben kell a mostani környezetkárosító erőműveinket cserélni. Zsebők képviselőtársnak nyilván nem kell külön hangsúlyozni, hiszen ő ezt bizonyára jól tudja, hogy például - és most nem is a rossz, szenes erőművek et említem - a Duna menti erőmű 4500szoros nehézfémkibocsátással működik ahhoz képest, mint ami megengedhető és elfogadható lenne, mégpedig a mostani 20%os leterheltsége mellett. Ha arra gondolunk, hogy ezt az erőmű vet kellene jobban terhelnünk az igények növekedésével, akkor hová jutunk a nehézfémemissziót illetően? Tehát magyarul: az erőműépítés nem egy félelmetes dolog önmagában. A mostani, az új modern erőművek bizony pont környezetvédelmi szempontból előnyt jel entenének a jelenleg üzemelő, nagyon gyenge, nagyon siralmas állapotban lévő erőműveinkkel szemben. Tehát úgy gondolom, hogy ezt a két kérdést nagyon lényeges jól látni, hogy erőműépítésre nem azért van szükség esetleg, mert az igények úgy növekednek, hane m azért, mert az erőműveinket bizony inkább előbb, mint utóbb cserélnünk kell, modernebbekre, környezetbarátabbakra kell cserélnünk. Emellett bizony azt is látni kell, hogy a gazdaság megindulásával a villamosenergiaigények is valamelyest megindulnak felf elé. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Viszonválasszal kíván élni Zsebők Lajos, kétperces időkeretben. Felszólaló: Zsebők Lajos (MDF) ZSEBŐK LAJOS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban nagyon röviden. Az én meglévő optimizmusomat n öveli Szalay képviselőtársam optimizmusa a GDPnövekedés tekintetében, és nagyon nagy megnyugvással hallgattam állásfoglalását. Azt hiszem, hogy alaperőmű- kérdésben talán félreérthetően fogalmaztam.
