Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1052 A gazdasági bizottság által benyújtott módosító indítványnak a 2. pontjával kezdem a mondanivalómat. Ez a 2. pont két nagyon fontos kérdéskörrel foglalkozik a véleményem szerint. Az egyik kérdéskör az, hogy függetlenül attól, hogy átalakulnake a nagy energiaszolgáltató vállalatok Magyarországon vagy sem, az energiaellátás felelőssége a Kormány felelőssége. A vállalati szinten, kimondottan tisztán piacgazdasági környezetben az energiaipar működtetése nem lehet elegendő, nem lehet elégséges. Valamennyi nyugateurópai és az amerikai kontinensen működő országban az energetika számos kérdését törvények és kormányzati intézkedések is szabályozzák a piacgazdaság működé sét szabályozó elemek mellett. Ezt erősíti meg ez a módosító indítvány elsősorban. Tehát a Kormányé a felelősség; nem hagyhatja rá a vállalati gazdálkodási érdekekre az energiaellátás kérdését hosszú távon sem. A második fontos elem ugyanebben a pontban az , hogy mindezt gazdaságosan kell, hogy a Kormány biztosítsa az ipar és a lakosság számára egyaránt. A lakosság érdekeit jobban, mint a Parlament és a Kormány az energiaiparral szemben senki nem védheti. Létrejöhetnek különböző civil szerveződések, ennek el lenére valahol a társadalom ezt az érdekvédelmi feladatot a Parlamentre és a parlamentekre szokta bízni. A módosító indítvány tulajdonképpen ezt is rögzíti, hogy a Kormány felelős legyen azért, hogy gazdaságosan elégítsék ki az iparvállalatok, a lakosság e nergiaigényeit. Hogy mennyire aktuális ez a kérdés, azt hiszem, ma különösen egyértelműen rögzíthetjük, hiszen a villamosenergiaipar tervezett tarifális elképzeléseit a mai sajtó elég széles körben ismerteti, és hogyha ezt jól végiggondoljuk, kiderül, hog y az energiapolitika egésze tükröződik vissza ezen az árpolitikai koncepción, azon a koncepción, hogy minimális fogyasztás fölött a lakosságot már emelt árak fogják sújtani a közeljövőben, hacsak a Kormány nem hajlandó beavatkozni ebbe a folyamatba és nem hajlandó módosítani ezen az árstratégián. Amit én persze nagyon fontosnak tartanék, annál is inkább, mert tulajdonképpen arról van szó, hogy az energiaipar által szolgáltatott villamosenergiamennyiség lecsökkent az ipar visszaesésének következtében, a rez si, az erőművek fenntartása, a hálózatok fenntartása és az eszközök működtetése megmarad, sőt a Villamos Művek Tröszt átszervezése révén sajnos még növekedett is. Úgy tűnik, a Villamos Művek Részvénytársaság nem az optimális szinten tevékenykedik. Ennek kö vetkeztében a lakosság a kisebb fogyasztás után kénytelen valahogy megfizetni a rezsit, ebben az elképzelt áremelésben ez is benne van. Nagyon jó lenne, hogyha a Kormány az itt ismertetett elképzeléseit felülvizsgálná az érdekeltekkel együttműködésben. A 3 . pontban kerül szóba a módosító indítványban az alaperőmű kérdése. A szöveg úgy szól, hogy a Kormány folytassa az esetlegesen szükségessé váló alaperőmű megvalósításának előkészületi munkáit. Ez a pont egyben azt jelenti, hogy a gazdasági bizottság nem ja vasolja elfogadni mindazt, ami a koncepcióban leírásra került, ami időközben irreálissá is vált, hiszen a koncepció azt tartalmazta, hogy 1992 végéig meg kell hozni az alaperőművel kapcsolatos alapvető döntéseket. Ezekre a döntésekre nem került sor. Én azt hiszem, helyes, hogy nem került sor, bár a kérdést nem lehet levenni a napirendről. A javasolt parlamenti határozat tulajdonképpen rögzíti a kialakult helyzetet, szemben a koncepcióban leírt gondolatokkal. A 4. pontban a szénbányászatot érinti a határozat i javaslat. A szénbányászattal kapcsolatban elég sokan szóltak hozzá az általános vitában a fölmerült kérdéshalmazhoz, a szénbányászat leépülésével kapcsolatos alapvető összefüggésekhez. Én fölhívnám ennek kapcsán a figyelmet arra, hogy milyen eltérés van a gazdasági bizottság által letett határozati javaslat és az általam ehhez képest benyújtott módosító indítvány között. A gazdasági bizottság azt javasolja, hogy a szénbányászat sorsáról a villamoserőművek és a szénbányák szervezeti összevonása útjá n szülessen gondoskodás. Az én javaslatom ezzel szemben azt mondja, hogy szükség van ezekre a szervezeti összevonásokra, de emellett, miután nem minden bányát fog érinteni a szervezeti összevonás, szükség van a fönnmaradó bányák és a villamoserőművek közöt ti széles körű és hosszabb távot érintő megállapodásrendszerre.
