Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1053 Nem lehet egy olyan helyzetet fenntartani, amelyben minden hónapban változhat a szénbányászattal szembeni igény, és óriási társadalmi feszültségek révén hol becsukásról, hol nem becsukásról v an szó. A fokozatosság elvét rögzíteni célszerű a parlamenti határozatban is. Én nagyon kérem tisztelt képviselőtársaimat, ebben a pontban fontolják meg az általam beadott módosító indítvány támogatását, szemben a gazdasági bizottság megoldásával, amely tu lajdonképpen teljes bizonytalanságban hagyná az erőművekkel összevonásra nem kerülő szénbányákat. A határozati javaslat 5. pontja azzal foglalkozik, ami talán az egyik legizgalmasabb kérdése az egész energiapolitikának, hogy a magyar törvényalkotási gyakor latban szükség van számos döntés meghozatalára ahhoz, hogy az energetika megfelelő módon szabályozottan működjék az országban. Pillanatnyilag energiatörvényeink, ha vannak is, nagyon elavultak, sok évvel ezelőtt születtek, abszolút nem a mai gazdasági és t ársadalmi környezetnek megfelelő törvények szabályozzák az energetika egyes ágazatainak működését. Mi egyfelől azt javasoljuk, hogy olyan energetikai törvényekre van szükség, amelyek kompatibilissá teszik a magyar energiarendszer működését a nyugateurópai energiarendszerekkel; másfelől pedig azt javasoljuk, hogy olyan törvények szülessenek, amelyekben a korábban említett társadalmi érdekek érvényesítését a Parlament és a Kormány meg tudja valósítani. (9.30) Hadd mondjam el, hogy a gazdasági bizottság vitáj ában az ipari tárca és a Magyar Villamosművek Tröszt által kialakított koncepció közötti különbségekre többször fölhívták a figyelmet. Ezek a különbségek nem véletlenül jöttek létre, a tárca természetszerűleg országos érdekek megvalósításában gondolkodik, ugyanakkor a Villamosművek Tröszt, vagy ma részvénytársaság, alapvetően a saját gazdasági érdekei, alapellátási törvény keretében kíván működni. A kettő ellentétbe kerül egymással, és hogy kiegyenlíthető legyen az ellentét, kizárólag speciális energetikai törvények meghozatalával oldható meg. A tájékoztatóban erre van utalás, azonban mi javasoljuk országgyűlési határozat szintjére emelni ezt a kérdést, annak érdekében, hogy mielőbb megszülessenek ezek a törvények, hiszen különben a társadalom alapvetően kis zolgáltatottjává válik az energiarendszerben érintett vállalatok érdekeinek. Végül a 6. pontban azt javasolta a gazdasági bizottság, hogy a Parlament viszonylag rendszeresen foglalkozzék az energetika helyzetével, hiszen - mint erről már sokszor szó került - óriási összegeket köt le az energetika, nagyon nagy társadalmi terheket okoz, és ha rosszul tevékenykedünk, akkor óriási negatív visszacsatolásokra kerülhet sor, nagyon káros folyamatok jöhetnek létre. Jávor Károly képviselőtársam elmondta, hogy a körny ezetvédelmi bizottság oldaláról kiegészítő javaslatok születtek, ezeket a gazdasági bizottságban mi is megtárgyaltuk. Én egy kérdésre szeretnék visszatérni. Javaslatot tettek képviselőtársaim arra, hogy az energiatakarékosság programjának a kidolgozására z áros határidőn belül kerüljön sor, és ez kellő módon kerüljön megerősítésre. Mi ezt teljes mértékben támogatjuk, annál is inkább, mert a Parlamentet is sorozatosan érik olyan impulzusok, amelyekben például a Társadalmi Kamara vagy más szervezetek javasoljá k azt, hogy új megoldásokat, energiatakarékos és hatékony energiafelhasználást eredményező megoldásokat alkalmazzon az energetikában az ipari tárca, illetve az abban érintett vállalatok. Ezekre nem kerül sor, ezekre nincs eléggé utalás a koncepcióban, tehá t egy folyamatos módosítást is igényelnek majd a lefektetett elvek. Végül arra a kérdésre, amire Szalay Gábor képviselőtársam már utalt, hogy én ki fogok térni, hogy fogadjae el az Országgyűlés a tájékoztatót, avagy vegyee tudomásul. Az illetékes államti tkár úr - aki közben megérkezett, s akit szeretnék üdvözölni; az előbb utaltam rá, hogy nincs itt a tárca a teremben , tehát államtitkár úr említette, hogy megkérdezték nyelvészektől, hogy elfogadás és a tudomásulvétel között vane különbség. Én nem tudom , hogy nyelvészetileg vane vagy sem, de szeretném azt mondani, hogy az én értelmezésemben a tudomásulvétel nem egy hivatkozási alap, az elfogadás pedig egy hivatkozási alap. Tekintettel arra, hogy az anyagban számos olyan pont van, amelyre nem lenne célsz erű hivatkozni - célszerű figyelembe venni a munka során, de ha kell, akkor
