Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Az országos tudományos kutatási alapról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
1010 Az országos tudományos kutatási alapról szóló törvényjavaslat határozathozatala ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most tehát következik az országos tudományos kutatási alapról szóló törvényjavaslat hat ározathozatala. Az előterjesztést 5244es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter úrnak. Dr. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter válasza MÁDL FERENC, DR. művelődési és kö zoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat, a bizottság munkáját, állásfoglalásait, elemzését és az elemzéshez csatlakozó állásfoglalásokat, javaslatokat. Ezek valamennyien telj esebbé tették, teljesebb megvilágításba helyezték az országos tudományos kutatási alap szerepét, tartalmát, és a törvényjavaslat szövegét jelentős mértékben javították a tulajdonképpeni cél érdekében. A vitából, illetve a kiváló felszólalások témái köréből két dologra utalnék. Az egyik: elég gyakran elhangzik, hogy a Kormánynak nincs tudománypolitikai koncepciója, és az OTKA képében is egy gomb készül a nem létező kabáthoz - az utóbbi volna a tudománypolitikai koncepció, aminek a szükségessége nem vitatható . Azt kell azonban mondanom, hogy ez a megállapítás, általában ezek a megállapítások nem felelnek meg teljesen a valóságnak, jelentős mértékben nem felelnek meg a valóságnak. Egyrészt: a Kormány hivatalba lépésével egyidejűleg ismertté vált a Kormány nemze ti megújhodási programja, amely részletes elemzésben vázolja a Kormány tudománypolitikai koncepcióját. Közvetlenül ezt követően elkészült - a tudománypolitikai bizottság többszöri ülésezése után - az úgynevezett tudománypolitikai irányelv, 1990ben. A tapa sztalatok alapján, a felgyülemlett problémák alapján, az új kihívások alapján az elmúlt év végén újrafogalmazta a tudománypolitikai bizottság a tudománypolitikai irányelveket, amik a közeli napokban Kormány elé kerülnek. Ezek a tudománypolitikai irányelvek természetesen nem olyanok, mint az ancien regimeben voltak a tudománypolitikai irányelvek, amelyek meghatározták, a kutatóknak mit kell csinálni, milyen szemléletben kell csinálni - közvetlenül a kutatók, a tudósok voltak a címzettjei. Ezek az irányelvek azokat az alapelveket tartalmazzák, azt a cselekvési rendszert tartalmazzák, amellyel a Kormány kívánja szerepét, funkcióját betölteni a tudományos kutatások feltételeinek biztosításában. A címzettek tehát a kormányzati szervek és azok az intézmények, ame lyeknek szerepük van a tudománypolitika feltételeinek megfogalmazásában és a tudománypolitika megvalósításában. Ezek az irányelvek szólnak olyan alapvető kérdésekről, mint a tudomány és a fejlesztés szervezeti, irányítási struktúrá ja, az ezt szolgáló kormányzati struktúra, illetve erre vonatkozóan a Kormány állásfoglalása. Ezek az irányelvek szabták meg, hogy milyen szemlélet mellett kívánja a Kormány fejleszteni, átalakítani a tudományos kutatás intézményrendszerét. Ugyancsak ezek az irányelvek fogalmazták meg a felsőoktatás fejlesztését és alakításának fontosabb elemeit, a tudományos kutatás finanszírozásának fontosabb elemeit, ahogy aztán ezek a különböző konkrét jogalkotásokban megjelentek, illetőleg megjelennek. Meg fognak jelen ni alapvetően a felsőoktatási törvényben, az akadémiai törvényben, és egy kis részben most megjelentek a FEFAtörvényben és most, az OTKAtörvényben. A maga nemében mindegyik egy szegmentumát, egy részét fogalmazza meg az egésznek.
