Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Az országos tudományos kutatási alapról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
1011 Ami ebből például az OTK At illeti - amely tehát egy része az egésznek, a tudománypolitikai irányelveknek, a tudománypolitikai koncepciónak , most törvény útján, általánosságban fogalmazza meg ennek az intézménynek a nemzeti jellegét, hogy az egész magyar tudományosságot szolgál ja. Ismeretes, korábban erősen Akadémiaorientált intézmény volt; általánosítja és megfogalmazza ennek az intézménynek az autonómiáját, a társadalmasításnak azt a folyamatát, amit tükröz az előterjesztés és a javaslatok egy része is, a társadalmasítás tová bbi erősítését előirányozva, illetve megfogalmazva; a tudományos kutatási programok ellenőrzését, a tényleges hasznosságnak, a tényleges eredményességnek a mikénti mérését. Erre tesz kísérletet, tartalmaz elemeket ez az új jogszabály, mint a tudománypoliti ka e szegmentumára vonatkozó része. A tudománypolitikai irányelvek egyebek között - nem kívánom sokáig untatni természetesen az Országgyűlést - tartalmazni fognak prioritásokat, olyan feladatmeghatározásokat, amelyeket korábban a tudománypolitikai irányelv ek nem tartalmaztak. A régi reflexek folytán mindenki idegenkedett a prioritások Kormány által való meghatározásától, mert az elmúlt években, az ancien regimeben általános volt a tudományos tervezés, sokszor egészen kutatóig menően, és ennek eredményesség e igenis, nagyon is kétséges volt. (16.30) Emiatt a tudománypolitikai irányelvek keretei között a Kormány sokáig tartózkodott prioritások meghatározásától. A tudós közösségben, a szakmai körökben az elmúlt egykét évben azonban megérlelődött annak a célsze rűsége, hogy bizonyos feladatokat a társadalom is fogalmazzon meg a tudomány számára; a társadalom képviseletében egyebek között a Kormány is fogalmazzon meg ilyen prioritásokat. Az új irányelvek - amiket, mint említettem, nemsokára hagy jóvá a Kormány - t artalmaznak prioritásokat, nem sokat, témákat, átfogó kutatási témákat, amelyek orientálják a tudomány világát arról, hogy egyfajta külső racionalitás részéről, tehát a társadalom részéről, a fogyasztói oldalról mégis milyen igényeket lehet megcímezni a tu domány címére. Nem fog ehhez a prioritásrendszerhez a tudománypolitikai irányelvek, illetőleg a Kormány bürokráciát kapcsolni. Külön forrásokat sem fog hozzá kapcsolni. Kormányállásfoglalás útján azt a kívánalmat fogja kifejezésre juttatni, hogy a forráso k fölött rendelkező, azokat felelősen a kutatók rendelkezésére bocsátó intézmények, grémiumok lehetőleg preferálják ezeket a piroritásokat azoknak a pályázatoknak a körében, amelyek e prioritások tekintetében nyújtanak be források iránt igényeket. Ilyen ér telemben azt lehet mondani, hogy az OTKA egy része, egy kis területe, egy fontos területe, egy szegmentuma az egész kormányzati tudománypolitikának. Talán egy korszerű gomb, egy természetesen állandóan javítandó, de azért létező kabáton, ami a Kormány tudo mánypolitikai koncepcióját jelenti. A másik, amire még utalnék a vitából, amit a Kormány nevében köszönettel nyugtázok: számosan hangsúlyozták, hogy a kutatást, a tudományt, a felsőoktatást, a fejlesztést preferálni kell, stratégiai ágazatként célszerű kez elni a jövőben. Ehhez képest az anyagi források nagyobb bőségét kellene, kell és célszerű rendelkezésre bocsátani. Bizonyos az, történeti tapasztalat, hogy bármely ország a második világháború után vagy azt megelőzően, de az utóbbi évtizedekben is, amely k omoly gazdasági, társadalmi fejlődésre tett szert, annak az ára az volt, hogy az oktatásügyet, a tudományt komoly mértékben preferálta. Ez alól azt hiszem mi sem fogunk tudni kitérni, nem is kívánunk kitérni. A tudománypolitikai bizottság és a kultusztárca is mindent meg fog tenni, hogy ez az ágazat valóban preferált, stratégiai ágazatként szerepeljen a Kormány tevékenységében. Előre köszönöm, ha majd az Országgyűlés is támogatja azokat az elgondolásokat, amelyek e cél megvalósítását szolgálják, például már a következő évi költségvetés vitája során. E két témára vonatkozó reflexióim után már csak azt szeretném elmondani, hogy áttekintve a módosító indítványokat, a bizottságnak ezekre vonatkozó javaslatait, azok mind a tervezet jobbítását szolgálják, tartalmá t alkalmasabbá teszik a tulajdonképpeni cél megvalósítására. Ehhez képest a
